CSAK FORGÁCSOK

Mészáros Máté: Hinoki / Trafó
2015.02.24.

Ezerféleképpen lehet közelíteni egy táncelőadáshoz, én most talán a legegyszerűbbet választom: azt keresem, kutatom, hol lelem meg a koreográfust a saját darabjában – a kézjegyét, a karakterét, a szándékait. Meglelem-e egyáltalán? KRÁLL CSABA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

„ITT EMBEREK ÉLNEK”

Dollár Papa Gyermekei: Szerelem, Otthon / Trafó
2015.01.11.

Amióta nézem őket, azon töröm a fejem: mi a titkuk? Valószínűleg annyi, hogy nincs is titkuk: az előadásaikban minden ott és akkor történik, a szemünk előtt. Semmi megjátszás, semmi színlelés: csak színház. JÁSZAY TAMÁS ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez

Q.E.D.

W.S. Othello – a néger mór /Stúdió „K” Színház
2014.11.24.

Ki van ez találva: ahhoz, hogy egy előítélet megalapozott ítéletté váljon, elég egy formátumos, okos manipulátor. Ez az egyetlen, amit Zsótér Sándor Othello-rendezése állít – a többi mind kérdés. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ŐRÜLTSÉGGEL TELJES

Hodworks: A halandóság feltételei / MU Színház
2014.10.14.

Ha valaki azt gondolta, hogy Hód Adrienn és társulata előző munkájával, a Pirkaddal az elmúlt évek egymást logikusan feltételező koreográfiai sorozatának egyfajta végállomásához érkezett, talált és tévedett is egyszerre. KRÁLL CSABA CIKKE. Tovább a cikkhez

MOST ITT TART

Schilling Árpád és Krétakör: Lúzer – a remény színháza / Trafó
2014.10.09.

A Krétakör új előadása az időről szól: a Lúzer elszámolás a múlttal, leszámolás a jelennel. A jövőnek ezúttal nem osztottak lapot. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

ESTE A FONÓBAN

Kárpáti Péter: A negyedik kapu / A FÜGE Produkciós Iroda, a Gólem Színház és a Titkos Társulat közös előadása (a Zsámbéki Színházi Bázison)
2014.09.02.

Nem fonóban: hangárban. Csak a zord idő miatt ott, mert a tervek szerint a hangár előtt, szabadban. Ősztől bizonyára a Jurányi kőfalai közt. Rugalmas darab ez, érvényes, szép mese: bárhol el lehet színházilag mesélni. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

HELYI TÉMA

Gogol: A revizor / Vígszínház
2014.01.12.

Minden látszat ellenére Bodó Viktor véresen komolyan vette mindazt, amit Gogol 178 évvel ezelőtt leírt. A műtét sikerült, a klasszikus jól van, és csodálkozva pillant körül ágyáról: hát tényleg minden ugyanúgy van? JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MINDENKI OTT VAN OTTHON, AHOL SZABADSÁG VAN…

Mundruczó Kornél – Wéber Kata: Demencia / Proton Színház, Trafó, Café Budapest 2013
2013.10.20.

„Leszoptam Rákosit, kinyaltam Kádárt, most meg mehetek a picsába?!” – kérdezi Sápi Mercédesz egyikeként a Lipót csatarendben távozó lakóinak. Egy sárga, magyar világhírű intézet haláltánca. Tovább a cikkhez

A SZOCIALIZMUS MINT OLYAN

Pintér Béla: Titkaink / Pintér Béla és Társulata, Szkéné
2013.10.06.

Röhögünk rajta, pedig sírni kellene. A bornírt, ócska, ostoba, kisszerű világon, amit az előadás bemutat. S amiben, nem mellesleg, évtizedekig éltünk. (Mármint némely korosztályok.) KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZTORIBAN VAGYOK

Volt egyszer egy Csepel művek, Bábeli könyvtár, Promenád
2013.09.30.

Nyár végén, ősz elején ugyan hiányzik már a színház, de nem nagyon akaródzik még bemenni az épületekbe. A Placcc őszi kiadása az átmenetet könnyíti meg: színház a városban, város a színházban. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez