MARI MONDJA

Bérczes László: Törőcsik Mari
2017.02.10.

Egy hatalmas kép, rajta ott izeg-mozog Törőcsik Mari - szóval nem is kép ez, hanem mozgókép, vagyis film. A kamera mögött - kissé elmosódottan, de azért jól fölismerhetőn - Bérczes László. És: szó, szó, szó. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

MÁJKRÉMES KONZERVBE ZÁRT SZORONGÁSOK

Fabricius Gábor: Más bolygó
2016.12.08.

Néhány évvel a rendszerváltás után három magyar fiatal kiszabadul a hekk- és lángossütők világából, és hátizsákkal, autóstoppal indul Nyugat felé. Közben egyikük húsz évvel idősebb énjét is látjuk, öltönyösen, menedzserként. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

CSAK AZT (NE) TUDNÁM FELEDNI

Kazuo Ishiguro: Az eltemetett óriás
2016.06.23.

Kazuo Ishiguro regénye egy Artúr király utáni szigetországba kalauzol, ahol az elfelejtett személyes és a kollektív múlt mindent eltakaró gomolygásában egy idős szerelmespár botladozik, hogy megértsék önmaguk és világuk működését. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MADÁRPROBLÉMÁK

Jonathan Franzen: Diszkomfortzóna
2015.06.27.

Tovább a cikkhez

EGY ÚJABB „TRÉFA"

Milan Kundera: A jelentéktelenség ünnepe
2015.05.31.

Minden jelentékeny vagy legalábbis világhírű író esetében szükségszerűen elkövetkezik az az életszakasz, amikor az önkifejezés már nem ér ki az életműből, mintegy a maga köreit járva megreked a képzelete világában. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZENT LAJOS FÜGGŐLEGES HÍDJA

Egressy Zoltán: Százezer eperfa
2014.08.08.

A szerzői kézjegy félreismerhetetlen. A címszerkezet, regényötlet Egressy korábbi prózájából származik; a Reviczky és a Portugál című színdarabok írója e két téma- és motívumkört is alaposan újrahasznosítja. A terjedelmes mű inkább alapképletével nyer meg, nem a magasabb matematikájával. Tovább a cikkhez

AZ ÉLET HALLATLAN REZGÉSEI

Szécsi Noémi: Gondolatolvasó
2014.02.11.

Szécsi Noémi Gondolatolvasója a Nyughatatlanok folytatása, a tervezett trilógia második része. Bárdy Fülöp fejlődésregénye, a süketség XIX. századvégi karrierje egy hallatlan Európában. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ARS HISTORICA

John Lukacs: A történetírás jövője
2013.09.23.

„Egész pályám során két különböző, bár párhuzamos és egymást gyakran átfedő érdeklődésem volt. Az egyik: hogy különleges történelmi leírásokat alkossak. Tovább a cikkhez

HA SZTÁLIN HÍV

Vaszilij Grosszman: Élet és sors
2013.03.19.

Miután Európa nyugati felében nagy sikert aratott, a közelmúltban Magyarországon is megjelent Vaszilij Grosszman 1960-ban írt Élet és sors című nagyregénye. Sokak számára úgy tűnik, mintha egy eddig ismeretlen szerző robbant volna be a köztudatba. BOGDANOV EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NEM ÁLL JÓL NEKI A LÁNYREGÉNY

Laura Thompson: Agatha Christie. Egy angol rejtély.
2012.10.09.

Impresszionista szertelenséggel keveri a szerző a krimi-író életének epizódjait: írásaiból idézeteket és áthallásokat, levelezéséből villanásokat, melyeket saját, hektikusan felötlő véleményével tálal. A könyv nem tud monográfiává mélyülni, sem életrajzzá szervesülni. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez