„Semmi nem komikus. Minden tragikus. Semmi nem tragikus, minden komikus, minden reális, irreális, lehetséges, lehetetlen, felfogható, felfoghatatlan.” – vallotta a szerző. S mindez érvényes a most született előadásra is. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Magyarország öreg ország lett. Öreg, suttyó és gőgös, s ha a díszletek csiliviliben nyomják is, a mélyben, a háttérben terjeng a rothadás édes, émelyítő illata, mert azért Borsodban nem a 2-es villamos nünükézik a rozsdamarta buckák közt. SZÍV ERNŐ ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Amikor olyan színdarabbal van dolgunk, amiről Kosztolányi Dezső publikált színikritikát, nehéz ellenállni az idézésének. Szerencsére nem is muszáj ellenállni. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Nem tudom, milyen a jó báb, de azt tudom, hogy Németh Ilona jó bábokat készít.” – mondta Zalán Tibor a Műcsarnokban nyár végén megrendezett Bábképzetek című kiállítás megnyitóján. A kiállítás alkalmat adott arra, hogy beszélgessünk a bábokról, színházról. Mindarról, ami Németh Ilona élete. Tovább a cikkhez
Úgy zajlik a konfliktus, hogy az erőviszonyok már nem a régiek, elbizonytalanodtak a státuszok: lényegében ki a gyerek és ki a gondviselő. STUBER ANDREA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Szikszai Rémusz hozott is ajándékot meg nem is a tatabányai társulatnak és nézőknek. JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Három Szép Ernő és egy konferanszié: revü lett az Emberszagból a Szkéné színpadán. Mivé lett a világ? CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Van az úgy, hogy egy irodalmi est főszereplője és a kérdező nem pendülnek egy húron, mégis – talán pont ettől a feszültségtől – valahogy emlékezetesebbé szövődik a beszélgetés. Tovább a cikkhez
Van olyan, hogy a színházban a líra a legdrámaibb kifejezőeszköz. Olyan is van, hogy egy báb életre kel – persze csak ha ember mozgatja. És előfordul, hogy ez mind egyszerre van – Vaskakas, ESZME, a Trafóban. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az előző beszámolónk végén a Budapest Bár éjszakai koncertjén is felfedeztük a patást, a cél pedig továbbra is ez: „keresd az ördögöt!”. OROSZLÁN ANIKÓ BESZÁMOLÓJA. Tovább a cikkhez
