A TÚLÉLŐ VIRTUÁLIS ÁRNYÉKA

A túlélő árnyéka - Az El Kazovszkij-életmű
2017.07.17.

Kényszerű csúszásra kreatív válasz. A végeredmény: innováció hibaüzenettel. KÁNTOR VIOLA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

AZ ÜRES TÁBLA

Georg Baselitz Újrajátszott múlt című életműkiállítása / Magyar Nemzeti Galéria
2017.04.03.

Van valami calibani jelleg Baselitz indulásában. RADNÓTI SÁNDOR KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓJA. Tovább a cikkhez

A HARAGOS ÉG INFRAVÖRÖSÉBEN

Árny a kövön: Ország Lili művészete – életműkiállítás és katalógus / Magyar Nemzeti Galéria
2017.01.02.

Kolozsváry Marianna korábbi emlékezetes kiállításrendezése alkalmából felépíttette Bálint Endre párizsi műtermét, amelyben a falon – emlékezetem szerint – egyetlen eredeti kép volt, Ország Lilié. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

HALÁLA UTÁN SEM TŰNHETETT EL

Beszélgetés Rényi Andrással
2015.12.04.

Képzőművész, performer, díszlettervező volt, de ugyanilyen erő kötötte az íráshoz. Intenzív, szuggesztív volt jelenléte, alkotásai. Tovább a cikkhez

EL KAZOVSZKIJ ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG

A túlélő árnyéka - Az El Kazovszkij-élet/mű / Magyar Nemzeti Galéria
2015.11.12.

El Kazovszkij ezzel a kiállítással, A túlélő árnyékával világunk időben és térben megkerülhetetlen művésze lett: az árnyék, amelyet a művész és a kiállítás vet ránk, ma sokkal inkább fényhez, megvilágító erejű fényességhez hasonlít. FORGÁCH ANDRÁS ESSZÉJE. Tovább a cikkhez

KÉPES BESZÉD

Textúra 2015, Magyar Nemzeti Galéria
2015.10.31.

Idén már másodjára jött létre a Textúra névre keresztelt szövetség, melynek keretében múzeum, színház és irodalom fonódik össze alkalmi jelleggel, egy-egy este erejéig. NÉMETH BÁLINT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

EGY KOZMOPOLITA BARÁTSÁG MARGÓJÁRA

Rippl-Rónai és Maillol - Egy művészbarátság története / Magyar Nemzeti Galéria
2015.03.20.

Rippl-Rónai József a magyarok egyik legkedvesebb festője. Valójában már életében is az volt, Párizsból való 1902-es hazatérte után egyre-másra kapta a megrendeléseket, elismert, számon tartott művész, akinek immár nem akadtak megélhetési gondjai. VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

„A KÖLTÉSZET EGY PIPA.”

Dada és szürrealizmus / Magyar Nemzeti Galéria
2014.09.01.

Egyenlővé válhat-e az élet a művészettel, elmosódhatnak-e a határok: a golflabda, a festékes palettaasztal, az ékszerdoboz, ötven köbcentiméter párizsi levegő 1919-ből átlényegülhet-e művészi alkotássá egy kiállított térben? Tovább a cikkhez

A VÁROS PEREMÉN

Derkovits. A művész és kora / Magyar Nemzeti Galéria
2014.06.22.

A csendéletekről általában barokk pompájú, túlcsorduló borospoharak és roskadozó gyümölcskosarak vagy éppen a vanitas-képek koponyái jutnak eszünkbe elsőre. Derkovits Gyula csendéletei ehhez képest rendkívül prózaiak. Tovább a cikkhez

IDŐTLEN ROZSDA

Rozsda Endre. Az idő ölelésében / Magyar Nemzeti Galéria
2014.02.17.

Eötvös Péter mondta nemrég egy interjúban, hogy Bartók Béla hatott a legjobban a zenei munkásságára: „Nem csupán ő az első, hanem olyan ő a zenében, mint az anyanyelv. Épp, ahogy magyarul beszélek, ennyire erős a bartóki hatás. Ott él bennem.” VERESS GYÖNGYI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez