Címke: dunaPart Platform 2011

Meglepő, mennyire a játékos-komikus-(ön)ironikus, a nevettetve gondolkod(tat)ó oldaláról láttatjuk kortárs táncszcénánkat, pedig összességében mintha nem ez lenne a jellemző ránk. Az előadások nagyobbik fele mégis e termékeny kettősség jegyében fogant. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE, 2. RÉSZ.

A kortárs táncművészet (is) áru, az árut pedig reklámozni kell, ha szeretnénk bekerülni a nemzetközi vérkeringésbe. A dunaPart – Kortárs Előadóművészeti Platform immár második alkalommal invitált külföldi szakembereket Budapestre röpke szakmai vizitre. KRÁLL CSABA ELEMZÉSE, 1. RÉSZ.

Az EKF finisében mutatták be Pécsett Frenák Pál új előadását k.Rush címmel. A saját(os) műfajmegjelölés szerint az előadás „movie-moving”, azaz mozgókép ihlette koreográfia, színpadi road movie, egy felvonásba zsúfolt végeláthatatlan rohanás. OROSZLÁN ANIKÓ ÍRÁSA.

Felfrissít a retró Shakespeare. A miliő csak pár évtizedet ugrik vissza, de az alaposan megdolgozott szöveggel összesimulva kortalanná tágítja a színpadi univerzumot: évezreddel korábbi politikai vircsaftja meglepően mai hatalmi harcokra utal(hat). SZ. DEME LÁSZLÓ KRITIKÁJA.

Az új Pintér Béla-darab sűrűbb matériából építkezik, mint az előző, a Párhuzamos óra. Az érdes rögvalóság karistolása zajlik újra meg újra, kesernyésen humoros jelenetekké oldva az ábrázolt életanyagot. Kevesebb több lett volna. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.

Úgy saccoltam, hogy Horváth Csaba előbb fog Beckettet rendezni. Merthogy szilánkokban már rendezett korábban is, gondoljunk a Csak a felhőkben elszórt becketti szövegmagokra, de drámányi terjedelemben még nem. Vajon mire várt? Tán csak nem Godot-ra? KRÁLL CSABA ELEMZÉSE.

Valaki ráun monoton hétköznapjaira, és dobókockázni kezd. Ha egyes, megerőszakolja a szomszédnőt, minden más esetnél öngyilkosságot követ el. A kocka megkegyelmez: Luke leteperi a nőt. Aztán újra dob. És újra. Közben kiderül: kockáztatni jó. Vajon a Szputnyikkal is? NAGY GERGELY MIKLÓS KRITIKÁJA.

Dehogy az. Egy román drámaíró, öt marosvásárhelyi magyar és öt bukaresti román színész, egy magyar dramaturg meg egy román vizuális művész azt kutatja, milyen a húsz év után is velük élő történelem. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.

Végül mégsem végződött olyan rosszul az este. Réti Anna megnevettette és bűvkörébe vonta a Trafó közönségét. Pedig nem volt könnyű dolga: az amerikai Zoe Scofield előadása rendesen lelombozott mindenkit. MAUL ÁGNES KRITIKÁJA.

Beavató színházként, színpadot sose látott tizennyolc évesek számára tökéletes választás lenne a fitneszterembe helyezett, testépítők világában játszódó Phaidra-történet. Csak valahogy el is kéne csábítani őket az előadásra. KOVÁCS BÁLINT KRITIKÁJA.