Marék Veronika: 5 Boribon-mese
2019.01.27.

A magyar képeskönyv műfajának évtizedek óta egyik legőszintébb és legmeghatározóbb alkotója Marék Veronika. Nem fecseg és nem beszél mellé, a gyerekek legfontosabb lélektani problémáiról szól: félelem, szégyen, kirekesztés, útkeresés… Műveinek harmonikus, gyógyító erejű világát a rajz és a szó egyszerű, letisztult használatával alkotja meg. DIAN VIKTÓRIA RECENZIÓJA.

Egyszerű vonalak, színek, történetek – egy kisgyerekeknek szóló könyvtől harmóniát várunk. Nem mindegy a színvonal, nem mindegy, hogy a hang őszinte-e. A magyar képeskönyv műfajának évtizedek óta egyik legőszintébb és legmeghatározóbb alkotója Marék Veronika. Nem fecseg és nem beszél mellé, a gyerekek legfontosabb lélektani problémáiról szól: félelem, szégyen, kirekesztés, útkeresés… Műveinek harmonikus, gyógyító erejű világát a rajz és a szó egyszerű, letisztult használatával alkotja meg. Az írónőt 80. születésnapjára díszdobozba csomagolt öt kis könyv kiadásával lepte meg a Pozsonyi Pagony Kiadó.
 

Öt kicsi könyv, öt pasztell-világ, gyerekkorunk kedvencei. Boribon és Annipanni meséi, akikről sosem tudtam, hogy testvérek vagy barátok, hogy a barna plüssfigura játék-e vagy Annipanni képzeletének teremtménye. Kislánykoromban elvarázsolt Annipanni vagány kertésznadrágja, bohém, nagy karimájú szalmakalapja, kacér papucscipellője, de leginkább illegő-billegő copfja, amely éppen hangulatához mérten rebbent a boldogságtól, vagy simult tarkójára a szomorúságtól. Annipannitól tanultam meg, hogy kalapba is lehet szamócát szedni, Boribontól lestem el, hogyan lehet hazavinni a hóembert. A mesék ünnepi kiadása Marék Veronika lassan fél évszázados könyveiből válogat: Jó éjszakát, Annipanni! (1972), Boribon születésnapja (1973), Boribon és a hét lufi (1976). Az ezredfordulón a Pozsonyi Pagony Kiadó felújította a sorozatot, amely azóta új címekkel bővült, közülük kettőt megtalálunk az ünnepi kiadásban: Annipanni, mesélj nekem! (2011), Boribon házikója (2012).
 
Mi lehet a két mesehős fél évszázados sikerének titka? Hogyan lehetséges, hogy a digitális kor gyermekei ugyanúgy szeretik a hippiöltözetű kislányt és a barna mackót, mint annak idején szüleik? Marék Veronika egy interjúban a két mesehős kapcsolatáról beszél: „Boribon és Annipanni kora, előélete vagy felnőtté válása nem szerepel gondolataimban. Ők a mesevilágban élnek, kortalanok, találkozásuk titok, az is, hogy Annipanni a nővére vagy az anyukája, vagy csak tulajdonosa Boribonnak.”
 
Marék Veronika világában Annipanni édesanya, aki esti mesét mond Boribonnak, gondoskodik, rendezkedik, háztartást vezet. Annipanni nagytestvér is, akivel jól lehet szamócát szedni és Fekete Pétert játszani. De Annipanni mindenekelőtt nő, akinek titkai vannak, akihez átjár Bence, és akinek bolyhos papucsában kéjesen nyúlik el a kiscica. Anima ő, a gyermeki tudat mélyén megbúvó nőképek elegye. Kettőjük közül Boribon a gyermek, aki szorgalmasan kitakarít, hogy Annipanni figyelmét és szeretetét elnyerje, aki dacosan világgá indul, és aki önző módon felhalmozza kis kuckóházába az összes játékát. A mesékben komoly próbatételeket kell kiállnia: kiközösítik, egyedül hagyják, megszégyenítik, elhagyják. A gyermek legnagyobb félelmei ezek, és Boribon megbirkózik velük. De Boribon játék is volt, a róla szóló legelső, 1958-ban írt mesében még felvágják plüsshasát a gyerekek. (Boribon, a játékmackó, Móra, 1958) A később keletkezett Boribon-történetekben elevenedik meg, és lesz belőle mesehős.
 
Marék Veronika világában néha Annipanni a gyermek, akinek képzeletbeli mackó barátja mindenben utánozza őt: képeskönyveket nézegetnek, fürdenek, uzsonnáznak, álomra hatják a fejüket. Ugyanazt csinálják, mintha Boribon Annipani kitalált kabalája lenne, aki mindig vele van. Kitaláció, fantáziajáték, képzeletbeli segítőtárs Annipanni számára. Óvodás korban gyakori ez a fajta képzelődés, amikor kitalált emberek, állatok vagy akár plüssfigurák személyesítik meg a barátokat. A szimbolikus játék funkciója, hogy  a kisgyermek megküzdjön az irányítással és kompetenciával kapcsolatos problémáival. A kitalált társ segíthet ebben, és miután ez a fantázialény a lelki fejlődésében betöltötte szerepét, ahogy jött, úgy el is marad a gyermek hétköznapjaiból. Annipanni és Boribon tehát lélektanilag is összetartozó pár.
 
Laci és az oroszlán, Kippkopp és Tipptopp, Öcsi és Bátyó, Annipanni és Boribon – Marék Veronika mesehősei többnyire párban járnak, társai, kiegészítői egymásnak, de kapcsolódásaik pszichológiai szinten is működnek. 
 
Az ártatlanul kedves öt kicsi képeskönyv valójában hatalmas erejű, mélylélektani szimbólumokkal ható, gyógyító mesevilág. Esszenciája Marék Veronika páratlan tudásának, amely a szó és kép lecsupaszított, egymással kölcsönhatásba lépő komplexitásán, valamint a tudatalatti szimbólumok alkalmazásán alapul, és sikerül ezekből felszabadító erejű hatást gyakorolnia a gyerekekre. Ez leginkább az öt kis kötet közül a gondolati minőségével is kiemelkedő Boribon és a 7 lufiban érhető tetten.
 
Boribon hét színes lufit kap Annipannitól: pirosat, narancs színűt, sárgát, zöldet, világos- és sötétkéket, meg egy lilát. Elindul, hogy megmutassa őket a barátainak, de a kutyánál, a süninél és a békánál tett látogatás alkalmával sorra kipukkannak a lufik. Boribon ügyetlen, és nem tud vigyázni féltett kincseire. Az utolsó, piros lufit pedig önzetlenül a nyúlnak adja. A hét lufiból nem maradt egy sem, és Annipanni azzal vigasztalja Boribont, hogy a lufik már csak ilyenek, hamar elfogynak, csupán a szivárványban látható színekben maradnak velünk.  A mese klasszikus példázat, és számos rétege van: morális – az a helyes, ha megosztjuk másokkal, amink van; metaesztétikai – a napfény felbontásából származó tiszta színek a képeskönyv szereplői; lélektani – a történet konfliktusa a veszteséggel, az elmúlással való szembenézés; filozófiai – a mese témája az élet és a halál; teológiai – az ember és Isten közötti szövetség egyik bibliai szimbólumára épül a történet. Amikor Boribon ügyetlenségből elveszíti a lufikat, tudjuk, hogy mi ugyanígy tennénk, és amikor nem marad egyetlen sem belőlük, akkor mi is úgy érezzük, hogy minden elveszett. Amikor a könyv utolsó lapján felragyog a szivárvány, az olvasó számára is vigasztaló, felemelő és megnyugtató lesz, hogy semmi nem vész el a földön, nem múlik el hiába.
 
Marék Veronika számos műfajban alkotott maradandót: írt képeskönyveket (a Laci és az oroszlán vagy A Csúnya Kislány például önállóan, a Kippkopp-mesék sorozat formában jelentek meg), felelgetős könyveket, ismeretterjesztő könyveket, regényeket, fejtörőket, de számos  kifestő, kirakós, társasjáték, diafilm és animációs film is fűződik a nevéhez, melyek közül a legismertebb a Kockásfülű nyúl. Nem könnyű egy ilyen gazdag, sokszínű életmű minden aspektusát számba venni, a mai gyerekirodalom-kritikának talán nincs is meg az eszközrendszere Marék Veronika egyszerű, leginkább a bölcsődés és óvodás korosztály számára befogadható alkotásainak elemzésére. Képeskönyveinek vizsgálata azért hathatna termékenyítően az elméleti vitákra, mert könyveinek értéke sem vizuális, sem nyelvi megoldásaiból nem magyarázható. Történeteiben a népmesék közös tudatalatti szimbólumrendszere sem érhető tetten, ahhoz túlságosan kortársak a figurái. Ha valaki a nevelői célzatot kutatná a művekben, bizonnyal megtalálná, ám igen nagyot tévedne, ha ebben keresné a könyvek befogadásának működési módját. Marék Veronika könyvei valahol a gyermeklélektan, az intermedialitás és (bizonyos esetekben) a valláspszichológia metszéspontján nyílhatnak meg az értő elemző számára.

Szerző:  Marék Veronika,  Cím:  5 Boribon-mese,  Kiadó:  Pozsonyi Pagony,  Kiadás éve:  2017,  Oldalszám:  dobozos díszkiadás,  Ár:  4990 Ft