Kele Fodor Ákos: A szív vége - cigány újmesék
2019.02.27.

Kele Fodor Ákos negyedik munkája a próza területére visz. Annak is egy olyan szegletébe, ahová a romantika óta felnőtt olvasó szinte csak gyerek kíséretében merészkedik, a mesék világába. A szív vége (elsődleges) célja mégsem a fiatalok megszólítása, hanem egy társadalom peremén élő csoport történeteinek továbbadása. FEKETE I. ALFONZ RECENZIÓJA.

Kele Fodor korábbi munkái (Textolátria – 2010, Echolália – 2016, Megálmodtalak, lélektani terhesnapló Peer Krisztinával közösen – 2018) mind-mind próbára tették befogadóikat: formailag, konstruáltságuk okán vagy esetlegesen megszólalásuk kettőssége miatt. A szív vége abból a szempontból különbözik az előzőektől, hogy első pillantásra nem állítja talán akkora feladat elé olvasóját.
 
A kötet történeteiben egyszerre megy végbe a népmesegyűjtés közben felhalmozódott anyag egységessé formálása és a különböző hagyomány-felfogások (írásbeli és szóbeli) találkozásának megőrzése, átörökítése. Ezzel egy időben részben megteremt, illetve a már meglévő részletekből összefésül egy, a könyvben teljesnek olvasható cigány mitológiát, valamint reflektál a szereplők és a mesélő makro– és mikrotársadalomban betöltött szerepére is. Összességében az értelmezői feladat ezúttal sem kisebb, mint az előző munkáinál, noha ezúttal a médiumváltás fontossága és az intermediális olvasat kevésbé hangsúlyosak.
 

Ahogyan korábban az Echolália roppantul igényes és egyedi könyvtárgyának kialakításakor, ebben az esetben is lélegzetelállító borítót és a történeteket egymástól elválasztó, gyönyörű fotómanipulációkat láthatunk, amikor kézbe vesszük a kötetet: A szív végének illusztrátora, Bán Sarolta a Néprajzi Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményeiben lévő archív fotókat is felhasználta a könyv tervezésénél. A keménytáblás, védőborítóval ellátott könyv belseje is van annyira impozáns, hogy néhány szót ejtsek róla. A szövegtükör meglepően nagy, noha mind a margók, mind alul-felül bőséges üres hely kínálkozik az esetleges megjegyzéseknek. Az itt-ott megjelenő vörös fonallal összefűzött ívek még inkább ráerősítenek a Tea Kiadó kiadványának különlegességére.
 
A koncepció egyszerre közelít két nagy mesegyűjteményhez. Szerkezeti felépítése és az ötlet a Grimm testvérek által összeállított Családi mesék című kötettel rokonítható, de a történetek közötti kronológiai és tematikai összefüggés miatt a 2014-es Giambattista Basile-féle Pentameronnal (Király Kinga Júlia fordítása) is összefüggésbe hozható. Az is az utóbbi vonzáskörzetébe sorolja A szív végét, hogy akadnak visszatérő szereplők, valamint az, hogy Kele Fodor könyvének, amint Basile kötetének is, a felnőtt réteg a megcélzott korosztálya. Ezt hangsúlyozza Boldizsár Ildikó is a könyv hátsó borítóján.
 
A szövegek megszólalása, nyelvük kialakítása fontos része az ilyen egyszerzős, nagy műgonddal létrehozott, népmesékként is olvasható köteteknek. Kele Fodor egyszerre képes olyan archaikusan ható megszólalásra, amely a szóbeli mesélés egyik sajátossága, és a szépirodalmi hang megtalálására. E kettő közötti egyensúlyozás jellemzi a könyv egészét. Ezt a kötéltáncot azért tartom lényegesnek kiemelni, mert a társadalom pereméről érkezett szereplők teljesen másként értik és érzékelik, magyarázzák a világot. Minden történés a szokások, rítusok és mítoszok ismeretében tárja fel teljes mélységét, amelyet a szerző apránként adagolva, folyamatosan juttat a szövegekbe. A párbeszédekben jellemzőbb a köz– és szépirodalmi nyelvtől való eltérés, habár mivel a mesélő az esetek döntő többségében a csoporthoz tartozóként tekint önmagára, előfordul, hogy magában a narrációban is megjelenik az a stilisztikai megközelítés, amit leginkább a cigány származású mesemondók, mint például Ámi Lajos sajátjaként lehet értelmezni.
 
Akár magukról az emberekről, akár olyan entitásokról van szó, amelyek a Kárpát-medencei cigányság kozmogóniájának természetfeletti részét képezik, helyük, közösségük vagy egymáshoz való viszonyuk alapján mindannyian pillanatok alatt beazonosíthatóak a szerző világában. Noha többször úgy tűnhet, hogy a valóság csak egy karnyújtásnyira található, a népmesékbe inkább csak beszivárog mindaz, ami a realitásban történik. Olvasás közben az időtlenség uralkodik, ennek ellenére a társadalom hierarchiája érzékelhető, akár a cigány közösségen belül, akár azon kívül. Ezek a történetek egyfelől telítve vannak érzésekkel (szerelem, bosszú, szexuális vágy), amelyek hosszabb-rövidebb ideig mindenkit a hatalmukba kerítenek, így a mesélőn keresztül a közösség vágyvilága (is) tükröződik bennük. E jellemzőjük miatt a népmesékkel kerülhetnek egy polcra.  Másfelől ott van a folyamatosan jelenlévő, emberektől távoli, de azok néhány tulajdonságát magukon viselő, mintegy az isteni szférákhoz tartozó lények csoportja, akik folyamatosan torzsalkodnak egymással, jó vagy rossz kapcsolatot tartanak fenn az emberekkel, így a kialakított hitvilág a fantasztikumot idéz(het)i.
 
A nyelvet és az elbeszélőmódot nagyszerűen teremti meg Kele Fodor. És mi a helyzet a térrel? A szív vége három nagy fejezetet ölel fel, amelyeket a szerző fiktív földrajzi helyekről nevezett el (A Macskák Hegye, A Rosszak Hegye, A Szerencséshegyek). Ezzel, úgy hiszem, a kötet tovább közelít a fantasztikumhoz, azon belül is a fantasy-hez, bár tény, hogy bajosan beszélhetünk tiszta kategóriákról, amikor a könyvről gondolkodunk. A történetek tobzódnak az erőszakos, határsértő jelenetekben, amelyek a horror eszköztárának segítségével domborodnak ki igazán. A szerzői utószóban Kele Fodor elmeséli a könyv keletkezésének hátterét, munkamódszerét valamint a feldolgozott mesék jellegzetességeiről is szól néhány szót.
 
Nagyon szerettem A szív végét. Egyszerisége és megismételhetetlensége miatt még tovább nő az értéke. Nagyra értékelem a szerző teljesítményét kutatómunkájáért és azért, hogy a stilisztikai különbségeket úgy tudta kisimítani, hogy az eredmény a kortárs irodalmat fogyasztók számára kuriózum legyen. Egyszerre mozgat temérdek, egymástól különböző dolgot. Szól egy zárt közösség hiedelemvilágáról, betekintést enged oda, és mindeközben feltárja a cigány emberek és mitológiájuk kapcsolatrendszerét. Teljes világot kap az olvasó, ami egyszerre ősi és új.
Szerző:  Kele Fodor Ákos,  Cím:  A szív vége - cigány újmesék,  Kiadó:  Tea Kiadó,  Kiadás éve:  2018,  Oldalszám:  266,  Ár:  5900 Ft