Szeplőtelen Jane 1. évad
2018.10.01.

A Szeplőtelen Jane a dél-amerikai szappanoperák 21. századi, ironikus paródiája. Vicces, szövevényes, önreflexív. Kell ennél több? RAKITA VIVIEN KRITIKÁJA.

Legyünk őszinték: a szappanoperákat sosem nevezhettük a televíziózás csúcsának. Még akkor sem, amikor újdonságnak számítottak Magyarországon, hát még a sorozatok aranykorának titulált 2010-es években! Miért készül tehát cikk egy nyilvánvaló szappanoperáról, a Szeplőtelen Jane-ről? Már maga a cím is egy kínos, túlontúl dramatikus, nagyon dél-amerikai telenovelláról árulkodik. A történet alapvetése sem segít ezen: a hithű katolikus, és éppen ezért még szűz Jane eddigi boldog életének nyugalmát felborítja a tény, hogy véletlenül mesterségesen megtermékenyítik. Ráadásul a főnöke – és egyben évekkel ezelőtti nyári szerelme –, Rafael az apa, aki boldogtalan házasságban él Petrával. Jane-nek pedig vőlegénye van, a nyomozó Michael. Ezen kívül az is kiderül, hogy Jane anyja, Xiomara mindezidáig titkolta, hogy a lány apja, a híres szappanoperasztár – Xo gimnáziumi szerelme –, Rogelio De La Vega. Mindez már a pilotepizódból kiderül, ahogyan az is, hogy a Szeplőtelen Jane sokkal több annál, mint aminek látszik.
 

A szappanoperai, illetve telenovellai alapvetés a legnagyobb humorforrása lesz a sorozatnak. A műfaj minden archetípusát beépíti, majd ugyanazzal a lendülettel kifordítja és önmaga paródiájává is teszi a Szeplőtelen Jane. A klasszikus szerelmi háromszöget a sorozat egyből szerelmi ötszöggé növeli: Jane és vőlegénye, Michael, váratlan gyermekének apja, Rafael, az ő felesége, Petra, és Petra szeretője, Roman Zazo. A telenovellákból átemelt gazdag-szegény tematika fűszerezi meg a már eleve bonyolult szerelmi szálat. Az évad folyamán egy bűnügyi szálat is fejteget a sorozat, amely persze komplikált, és váratlan halálesetekkel, illetve feltámadásokkal van tele. Ezen felül a sorozat nem szenved hiányt intrikában, árulásban és tömény drámában. Végső soron pedig mindez Rogelio karakterében fut össze, aki szappanoperasztárként a hétköznapokban is mindent túldramatizál, eltúloz – viszont elképesztően szeretnivalóan csinálja. A bonyolult cselekményvezetés természetesen izgalmassá teszi a Szeplőtelen Jane-t, s egyúttal épp ettől a műfajválasztástól lesz humoros a sorozat.
 
Mivel Jane élete a mesterséges megtermékenyítés hatására egycsapásra olyan lesz, mint kedvenc telenovellái, a sorozat erre pofátlanul rá is játszik: a latinos zenével, a spanyol, katolikus nagymamával, és azzal, hogy Rogelio sorozatát is végig nyomon követjük. A Szeplőtelen Jane nem csupán emiatt rendkívül önironikus és önreflexív: az író-aspiráns Jane történetét ugyanis egy „Latin szerető narrátor” meséli el. Magával ragadóan lelkes, néha mindentudó és kikacsintásokkal kísérve közlékeny, néha viszont visszatartja az információkat, esetleg a nézővel együtt fagy le egy-egy váratlan csavartól. Gyakran megállítja a cselekményfolyamot, hogy közbeszúrjon egy magyarázó, esetleg vicces kommentárt, melyet a legtöbbször írógéppel írt szövegre hasonló feliratok kísérnek. Ezek szintén kifejezetten szarkasztikusak és humorosak, különösképpen a fel-felbukkanó hashtagek. Ráadásul a sorozatot tekinthetjük egyetlen nagy (tele)regénynek is, mivel az epizódok egy-egy fejezetet jelölnek Jane fordulatos történetében.
 

A Szeplőtelen Jane-t ezen felül Jane képzelete is színesíti: eleinte rajongása tárgyát, Rogeliót képzeli maga elé bizonyos helyzetekben, de amint kiderül a sorozatsztárról, hogy a lány apja, hamar felváltja őt Jane maga. Az emlékei, a múltja, vagy egy alternatív valóság szellemei jelennek meg ilyenkor. Például egy párterápiás ülés alkalmával a kapcsolatuk korábbi stációinak (megismerkedés, flörtölés, beteljesült szerelem) kísértetalakjai bukkannak fel Jane és szerelme előtt, hogy drukkoljanak a párnak viszonyuk helyrehozásához.
 
Azonban a sorozat nemcsak hihetetlen eseményekből és a földtől elrugaszkodott jelenetekből áll – mert bár ezek jelenléte fogja meg a nézőket, ám a sorozat realizmusa az, ami meg is tartja őket. Meglehetősen komoly témákat is feszeget az első évad: illegális bevándorlás, tinédzserkori terhesség, házasság előtti önmegtartóztatás. Ezen kívül a Szeplőtelen Jane nagyon jól ábrázolja a női karaktereket, illetve a köztük lévő viszonyokat. A sorozat három fő női szereplője Jane, az anyja Xiomara és nagyanyja Alba. A hármójuk közti szeretetet és bensőséges viszonyt olyan jó érzékkel mutatja be, hogy ez válik a Szeplőtelen Jane legreálisabb és legszerethetőbb vonásává, amely az évad végén, Jane babájának születésekor kulminál.
 
Az emberi kapcsolatokat, a terhességet, az osztályok közti különbségeket is tematizáló sorozat úgy tud egyedivé válni, hogy felhasználja mindazt, amit az évek alatt a dél-amerikai szappanoperák megismertettek a közönséggel. A Szeplőtelen Jane nem kínos, nem gagyi: vicces, intelligens és önreflexív. Mindez ugyan már az első részből kiderül, de érdemes végignézni a brutális cliffhangerrel véget érő évadot, hogy a következő szezonból megismerhessük Jane-t, az anyát.
 
A sorozatot Magyarországon a Sony Max csatorna sugározza.
Szerző: Rakita Vivien