Holt lelkek / Katona József Színház, Sufni
2018.04.18.

Gogol zsenialitását mutatja, hogy minden kor újra meg újra meglátja tükrében önnön arcát. KOVÁCS DEZSŐ KRITIKÁJA.

Mikor a Sufni parányi színpadán, a kissé emelt térben megjelenik a lelkekkel üzletelő utazó Csicsikov, majd nemsokára látjuk a korpulens kormányzót is, egyszerre megteremtődik előttünk a 19. század Oroszországa és Magyarországa, meg a mai világunk is, a pöffeszkedő hivatalnokaival, az örökös korrupciójával, az urambátyám-világával, a kicsinyes hajbókolással; a meghajlásokkal, a megalázkodásokkal.

Vizi Dávid álnaiv Csicsikovja érdeklődő figyelemmel fordul az elébe táruló tünemények felé, az újabb és újabb fantasztikus arcok, figurák gazdag galériája felé. Van min csodálkoznia, nem mintha ő maga ne simulna bele a mozgalmas összképbe, a korrupció hálózatába. 

Vizi Dávid
Vizi Dávid

A dölyfös és felfuvalkodott (de persze álszerény, aki, hja, csak a nép üdvét szolgálja) kormányzóval közös jelenetében egyszer csak lazán lehajol, akkor én ezt most leteszem, veti oda a kényúrnak mintegy mellékesen, magától értetődően, s lerak egy köteg korrupciós bankót a földre. A kormányzó (Elek Ferenc játssza, kitűnően, dús életismerettel) ugyanolyan lazán ejti el, cseverészés közben, mintegy mellékesen, hogy akkor én ezt most felveszem, nincs ebben semmi rendkívüli, s hanyag mozdulattal begyűri a zsebébe a pénzköteget. S látjuk az arcán, ahogy gondosan meg is számolja a pénzt. Amit azonmód visszaadna, amint leesik neki, hogy Csicsikov, úgymond, bejáratos a magasabb körökbe. Remek szcéna a pénz körüli körtánc, mert hát mindketten pontosan tudják, miről van szó, mindketten ismerik és elfogadják a jól begyakorolt rituálét, a játékszabályokat, amelyekre egy egész világrend épül: a kedélyes feudalizmushoz mindkét félre szükség van, a kényurakra is és a gazsulálókra is.

Elek kormányzója játék közben többször is elhajtja a tétován, szemlesütve álldogáló szolgát: „menj már ki”, majd Csicsikovval együtt leparasztozzák a fiút, mert hát összetartoznak, ugye, ha csak egy laza kiszólás erejéig is. 

A parányi térben gyors színváltásokkal elevenedik meg a vidéki Oroszország áporodott miliője, s az epizódokból kibontakozó egy és negyed órás előadás főként színészi erőben bővelkedik. (Négy színész játssza az összes szerepet.) Kálmán Eszter picit emelt színpadot tervezett a játékhoz, miniatűr focipályát vagy afféle terepasztalt, amelyen, mint valami kirakós játékban, apró házacskák, fakockák, beszédes tereptárgyak közt játsszák el a szereplők az épp aktuális epizódokat. A multifunkcionális házacskák, ha kell, ülőalkalmatosságként is szolgálnak, s mint egy gyermekjátszótér kellékei, megteremtik az önfeledt játszadozás közegét: itt minden pici, lefokozott.

Elek Ferenc, Vizi Dávid
Elek Ferenc, Vizi Dávid

Aztán sorjáznak a jelenetek, megismerjük a kormányzó lánykáját (Mészáros Blanka), aki művészi ambíciókat dédelget, miközben rémségesen énekel, de persze dicsérni illik, mert hát mégiscsak ő a potentát lánya. S felvonulnak sorban a vidéki kormányzóság különféle rendű és rangú hivatalnokai, a városi tanácsos, a bíró, az ügyész, akiket hősünk, miközben holt lelkekkel óhajt éppen kufárkodni, sorra-rendre megkínál kisebb-nagyobb pénzkötegekkel. Megtisztel, hogy megkenhettem, veti oda ugyanolyan derűvel, ahogy az alanyok is elfogadják a nekik járó suskát. A színes jelenetekben ez a konstans elem, a korrupciós bankjegyek vándorlása, amit úgy gyömöszölnek a zsebükbe a célszemélyek, mint a világ legtermészetesebb, mondhatni természeti képződményét. A kissé ügyefogyott, félszeg ügyész (Lestyán Attila) eleinte még problémázgat az elfogadás aktusa körül, de hamar belátja, hogy mindenkinek jobb, ha ő sem lesz kivétel. 

Az első rendezésével a Sufniban debütáló kitűnő katonás színész, Dankó István a Gogol regényéből készült, Szakonyi Károly által anno színpadra írt szöveget szabta át, s igazította kissé nyelvileg is a mai kortárs beszédhez, s illesztette a feszes, igencsak szűkre szabott játékidőhöz. Nem kellett aktualizálnia a textust, hiszen a történéssor minden groteszk fordulata, verbális vagy gesztikus poénja abszolút időszerűnek mutatkozik a színjátékban. A korrupció örök, legalábbis a világnak ezen a kies vidékén, sóhajthatnánk, ha ehhez lenne kedvünk. A kérdés már csak az, mit is kezdjünk a kétségkívül létező jelenséggel a színházban. Dankó jó tempójú előadása nem akar többet, igaz, kevesebbet se, mint hogy megmutassa a függelmi viszonyok mechanizmusát, emberi dimenzióit, ama csúfondáros módit, ami olyan magától értetődően szövi át ezt a világot. A jeleneteket mindvégig groteszkben tartva az előadás számos leleményes színházi pillanattal örvendezteti meg nézőit. Ilyen, amikor a kormányzó rárivall szolgájára: parkolj be, s a fiú helyére gurítja a miniatűr autót, miközben körbe-karikába ugyanott kisvasút is kanyarog. 

Mészáros Blanka, Vizi Dávid. Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu
Mészáros Blanka, Vizi Dávid. Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu

Az előadás igazi truvája Elek Ferenc színészi jelenléte. Nemcsak az elhájasult despotát játssza élvezettel, de hivatalnokokat, s a vidéki, felvágott nyelvű, nehézkes asszonyságot, Korobocskát. Elek kormányzójáról süt a magabiztosság, a léha tunyaság. Láthatólag élvezi hatalmát, de persze unja is az önelégült kényúr szerepét, a körülötte tüsténkedők örökös hajbókolását. Mészáros Blanka a kormányzó lányaként lelkes, szédült leányzó, a magas hivatal elnökasszonyaként szigorú apparatcsik. Az egyetemista Lestyán Attila sokféle figurát mintáz könnyedén, különösen érzékletesen adja a simulékony pincért, Vizi Dávid e. h. Csicsikovként illúziót keltően hozza a hatalmi mechanizmust hamar kiismerő, számító szélhámost. Félelem nélkül hazardíroz, józanul kalkulál („százezer rubel, számla nélkül!”), de végül őt is bedarálja az ördögi, kafkai gépezet.

Kálmán Eszter nemcsak egyszerű, ám ötletes játékteret, hanem a figurákat érzékletesen jellemző kosztümöket is tervezett az előadáshoz: a viseltes, kinyúlt göncök, a hőn vágyott nemesi világot imitáló szőrmék, kabátok jellemfestő erővel mesélnek viselőikről. Dankó előadása gondosan kimunkált, kivitelezett, ám majdnem végig azonos gondolati-érzelmi regiszteren mozog: a groteszk alakváltozatait, a korrupció természetrajzát mintázza újra meg újra a gyorsan pergő, mozgalmas jelenetekben. Igaz, a játék színészi ereje sok mindenért kárpótol.

Az előadás adatlapja a port.hu oldalon itt található.