Jólét / 14. CineFest
2017.09.12.

Robert Pattinson szellemi fogyatékos fivérét próbálja kiszabadítani a Jólét című filmben, mert szerinte bármi jobb az elmegyógyintézetnél. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA.

A Jólét eredeti címe Good Time, ami sokkal találóbb, mint ez a (szinte) nyersfordítás. A jólét a good time egyik lehetséges jelentése a sok közül, de itt nem csak arra vonatkozhat, hogy Robert Pattinson karaktere, Constantine szeretne élhető életet biztosítani fivére számára, amit szerinte nem kap meg orvosi kezelés alatt. Viszont ironikusan utalhat arra is, amilyen estéje a főhősnek van, mert az az este bizony minden, csak nem jó. A film nagyja szinte real time-ban játszódik, kivéve az elejét meg a végét: nyitányként hősünk elhozza testvérét az intézetből, majd elmennek bankot rabolni, hogy a pénzből otthagyhassanak csapot-papot. Elszúrják, nekilódulnak, de a bátyót elkapják. 

És innentől indul a valós idő: Constantine tudja, hogy testvére egy napig se húzná előzetesben, ezért igyekszik összeszedni az óvadékot, ami persze nem sikerül, így megpróbálja megszöktetni a fiút, aki időközben kórházba került, mert ahogy hősünk sejtette, jól elagyabugyálták. Ettől kezdve nem is lenne elegáns tovább részletezni a cselekményt, mert nyaktörő fordulatok követik egymást, például a következő máris az egyik legjobb, amit az utóbbi években láttunk, egyszerre halálian vicces, tökéletesen logikus és teljesen új irányba penderíti a cselekményt. Az este őrült ámokfutásba megy át, ami teljesen kiszámíthatatlan és egyben életszerű is.

Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből

A film elején úgy tűnhet, egy újabb Száll a kakukk fészkére vagy Esőember várható majd, amiben "fullba nyomják a kretént" (a Trópusi vihar után szabadon), de a fivér valójában elég keveset szerepel a filmben, ez inkább Robert Pattinson magánszáma. A fogyatékos tesót egyébként érdekes módon az egyik direktor, Benny Safdie alakítja, aki fivérével, Joshuával közösen rendezte a filmet. Talán ezzel is magyarázható, miért nem a mentálisan sérült fiúról szól a történet, mert őt nem is színész játssza, viszont az amatőr alakítás igencsak hitelesre és egyedire sikerült. 

Pattinson szála már inkább Tarantino, Scorsese és Guy Ritchie munkásságát idézi, még egy narrált flashback is van benne, ami ugyan kicsit megtöri a real time iramát, de annyira frenetikus, hogy megérte beletenni. A főhős karakterének gyenge pontja a fivére, érte bármire hajlandó, viszont tökéletes ellentétek, Constantine ugyanis egészen ravasz és gyors felfogású, ki tudja magát vágni a bajból, csak épp lehetetlen helyzetbe került és minden összeesküszik ellene. 

A Twilight-filmekkel világsztárrá vált színész a saga óta keményen dolgozik azon, hogy feledtesse pályakezdését, különféle indie-kben és amerikai művészfilmekben játszik, például Cronenbergnél a Cosmopolisban, és ezúttal is felismerhetetlen, a haja egy szénakazal, szakálla alapján pedig gyanítható, hogy kamionsofőrként dolgozik.

A képek forrása: MAFAB
A képek forrása: MAFAB

A mellékszereplők sem okoznak csalódást, a New York-i munkásosztályt és alvilágot jelenítik meg, a Nagy Alma ritkán látott arcát. Jennifer Jason Leigh a leginkább kiemelkedő közülük, aki Constantine hisztis barátnőjét alakítja hasonlóan frenetikusan, mint amit legutóbb a Twin Peaksben vagy az Aljas nyolcasban mutatott. A képi világ a New York-i éjszaka összes színét felvonultatja, vagyis a létező összes színt a világon. Ha a cselekmény olyan, mintha Tarantino, Scorsese vagy Ritchie írták volna, akkor a képi világ Spike Lee-t idézi. A film Cannes-ban ugyan nem nyert az Arany Pálmáért folyó versenyben, de a legjobb filmzenének járó díjat behúzta, és a score valóban sokat ad a cselekmény intenzitásához. 

A film jelen állás szerint nem jön hazai moziforgalomba. Pedig ott lenne a helye, nem is Pattinson neve miatt, hanem mert a Safdie-tesókra érdemes lesz odafigyelni a jövőben.

A film adatlapja a Magyar Film Adatbázisban itt található. 

Szerző: Csiger Ádám