Baywatch
2017.07.12.

Szexi-e 2017-ben lassítva futni úszódresszben a tengerparton? A Baywatch-filmen szépen lekövethető a férfi és női testábrázolás változása. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA.

Sokan talán már csak a Jóbarátokból tudják, hogy a Baywatch elsősorban pasik sorozata volt, akik főleg a slo mo-ban, lobogó mellekkel futó Pamela Andersonra emlékeznek a produkcióból. Persze volt ott egy David Hasselhoff is, de ő inkább Chuck Norris gyengébb kiadásaként, azaz trash pasi-ikonként vonult be a filmtörténetbe, semmint szexszimbólumként. Ma talán még nagyobb kultúrája van a „kispórolt” (és/vagy nők esetében felfújt) testeknek, mint a kilencvenes években, amikor még Schwarzenegger különlegessé válhatott csak attól, hogy embertelenül ki volt gyúrva. A 2017-es moziverzió alkotói maguk is elviccelődnek ezen: The Rock és a cameózó Hasselhoff alaposan kibeszélik, hogy milyen aszottnak tűnik az utóbbi az előbbi mellé állítva, és nem a kora miatt. Annak idején a bő testszőrzet, ma inkább a kipattintott izmok számítanak férfiasnak.

Régi sorozatból mozifilmet csinálni nagyjából a legfantáziátlanabb ötlet, amivel Hollywood előállhat, viszont a fentiek miatt nem volt halva született vállalkozás egy új, update-elt Baywatch. A főszerepre megnyerték korunk talán legnagyobb mozisztárját, az új évezred Schwarzeneggerét, azaz Dwayne „The Rock” Johnsont. Megtalálták az új Pamelát is: a már névre is szexin egzotikus Alexandra Daddario nevéhez fűződik az utóbbi évek egyik legemlékezetesebb meztelenkedése a True Detective első évadából (ez a természetes kebelcsoda cocktease-elte Woody Harrelsont és vele együtt nézők milliót, beleértve Barack Obamát is). Akik a profi kosárlabdázó méretű ex-pankrátorok helyett a klasszikus szépfiúkat preferálják, vagy szimplán a High School Musical generációjába születtek, azoknak ott van Zac Efron, és újoncot is toboroztak a Sports Illustrated fürdőruha-modellje, Kelly Rorhbach személyében. 

Ha ez még nem lenne elég csábító, a sorozattal ellentétben a filmet felnőtt korhatárosra (az USA-ban R, ami idehaza általában 16-os, nagyritkán 18-as karika) szabták. A felnőtt korhatárral egy átlagos hollywoodi blockbuster rengeteg nézőt veszít, nem csak a családok kiesése miatt, de azért is, mert kisebb reklámfelület jut a merészebb produkcióknak ebben a dominánsan keresztény országban. Anno Hollywoodban általában azért készítettek felnőtt korhatáros filmeket, hogy némi női meztelenkedés és szex ígéretével becsábítsák a férfinézőt a moziba, és erre a Baywatch alkotói is rájátszottak, bár csak színleg. 

Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből

A Baywatch filmben ugyanis nem meztelenkedik se Daddario, se Rorhbach, sőt úgy egyáltalán senki a nők közül. Még a kamera sem időzik el fürdőruhás testükön a heteró pasik kedvéért: Daddariót még dekoltáltan sem látjuk. Mindez persze egyfajta üdvös politikai progresszióval magyarázható: a színésznőket egyre kevésbé lehet erotikus testként kizsákmányolni Hollywoodban. Daddario és Rorhbach tehát immár csalétekként erotizálódnak, két lábon járó teaserek, viszont ami kimaradt női testábrázolásban, azt pótolták az alkotók a férfiaknál. Nem csak a viccesen Poszeidónként mitizált The Rock karakterének pucér felsőteste tölt rengeteg időt a vásznon, de Efronról is kiderül, hogy lejár gyúrni és alighanem mindig ott figyel a fehérjésbödön a polcán. A film egészen biztosan nem politikailag inkorrekt trollkodás miatt kapott magas korhatárt (még maga Johnson is színesbőrű, amire egy poénnal külön rávilágítanak), inkább az erotizálatlan, elsősorban humorforrásként használt férfi meztelenség-ábrázolással, értsd: altesti komikummal.

Persze azért lehetne merészebben progresszív is a Baywatch: a vízimentők csapatában egyetlen tökéletlen testű karakter található, és ő férfi (Jon Bass), a plus size női testábrázolás tehát még várat magára (és meleg karakter sincs!). A nevetséges felsőtestű figura egy komikus mellékszereplő, egy testi adottságait lelkesedéssel kompenzáló, zsidó suliban nevelkedett geek, aki viszont fájóan háttérbe szorul a játékidő múlásával, a legtöbb akcióból például kimarad, pedig igazán jó börleszk-humor forrása lehetett volna. Az alkotóknak láthatóan szándéka volt vígjátékot csinálni a maga idejében még egész komolynak számított sorozatból, amit a rendező-castinggal is lekommunikáltak, Seth Gordon ugyanis eddig főleg komédiákkal aratott sikereket (Förtelmes főnökök, Személyiségtolvaj). Persze nem paródiát, hanem illendően ironikus hommage-ot akartak, erre utal többek között Hasselhoff és Anderson cameóztatása is, akik egyfajta mentor-szerepben tűnnek fel.

A képek forrása: MAFAB
A képek forrása: MAFAB

Johnson már csak azért is korunk Schwarzeneggere, mert annyira kimagaslik az átlagból (196 centi, szóval szó szerint), hogy ő és alkotótársai mindig úgy érzik, tenni kell mellé egy sidekicket, akivel kontrasztot alkothatnak (ahogy az Osztrák Tölgy mellé is elfért egy Danny DeVito). Amikor ez megtörténik, például Kevin Harttal bohóckodnak a Központi hírszerzésben, akkor nagy a siker (visszatérnek a Jumanji remake-ben is), amikor egyedül van, akkor bukik (a Törésvonalon még Daddario szerepeltetése sem segített). Itt nem akkora a kontraszt, mint a Központi hírszerzésben, de ezúttal is van egy ironikus csavar a buddy movie felállásban: míg külsőre Johnson tűnik vagánynak, a mélynövésű Hart pedig kockának, épp az ellenkezőjét alakítják (még a Jumanjiban is!), a Szikla pedig ezúttal is egy buzgómócsingot alakít, aki egy percre sem lazít, és úszómester létére nyomozónak képzeli magát. 

Ezzel szemben Efron Ryan Lochtéről mintázott karaktere egy rosszéletű vagány, amire éppoly találó választás volt a High School Musicallel elhíresült szívtiprót becastingolni, mint a Rossz szomszédság buli-bikájának szerepére, mivel a sztárnak több a hatere, mint a rajongója. Ahogy a Twilight- vagy a Harry Potter-filmek főszereplői, most ő is önironikus szerepben tűnik fel, saját klisé-voltát fordítja előnyére. Mindez ráadásul a sztoriba is illik, ami egy adekvát bevezető a Baywatch világába: Johnson csapata épp újoncokat toboroz, és politikai nyomásra kénytelen felvenni a közmunkáját töltő botrányhős úszóbajnokot is, akinek idővel fel kell adnia individualizmusát és meg kell tanulnia a csapatmunkát. Így aztán újoncok szemein keresztül tekintünk be a vízimentők elit osztagának világába (ráadásul nem is egy zöldfülűt kísérünk, hanem rögtön hármat, Daddario és Bass is új a csapatban). 

A humor színvonala ingadozó: a sorozatból átmentett, ikonikus, de ma már giccsesnek számító momentumokat sikerült tisztelettel elviccelni (pl. a lassított belépőket), viszont az alkotók inkább a mennyiségre mentek, nem a minőségre. A Baywatch így aztán azon felnőtt vígjátékok közé tartozik, amiknél a durva poénok a jó poénokat helyettesítik, és a gyártóknak nem volt különösebb vesztenivalója. 
 
Szerző: Csiger Ádám
Címkék: Mozipremierek 2017