Bábelna – Keleti nyitás / Terminál Workhouse - Átrium Film-Színház
2016.11.29.

Hogy valaki büdös migráncs vagy kevésbé, az egészen relatív, ez derül ki a Bábelna – Keleti nyitás című előadásból. De mi lehet az, ami miatt a történelmén végigvonuló, mélyen a lelkébe égett idegengyűlöletét képes lehet feladni a magyar? PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA.

Molnár Gusztáv
Molnár Gusztáv
Soha jobbkor, most tényleg nagyon aktuális téma az idegengyűlölet Magyarországon – mondanám, ha nem lenne mindig ugyanolyan aktuális a dolog. Persze, a közelmúlt eseményei rápakolnak még pár lapáttal, de fontos tudnunk, az Átrium Film-Színház galériáján játszott előadás Tasnádi István 1994-es drámáján alapul. Az eredeti szövegnek (Bábelna – Nyelvleckék haladóknak) Dömötör Tamás átdolgozásában és rendezésében csak a váza maradt meg, az ugyanis a privatizációról szólt, és arról, ha egy magyar fröccsöntő üzem tajvani kézbe kerül, rávehető-e a magyar, hogy elsajátítsa a mandarin nyelvet. A kérdésfelvetés a kék plakátos nemzeti konzultáció után nyilvánvalóan más, de azt fontos észrevennünk, az idegenekkel szembeni ellenérzés nem felkészületlenül tört ránk az elmúlt két évben, hanem mélyen a lelkünkben gyökerezik.

A helyszín Bábelna, egy elképzelt magyar kistelepülés bútorgyárának az ebédlője, ahol mi, a közönség vagyunk a munkások. Zolit hallgatjuk, a cég HR-esét, aki arról beszél, hogy nem baj, hogy a gyár azerbajdzsáni tulajdonos kezébe került, mert egyrészt sokkal jobbra fordul majd így az életünk, másrészt az azerbajdzsániak távoli rokonai a magyaroknak. Némi szkepszissel hallgatjuk a szavait, mert tudjuk, a tulajdonosváltás mindig személyi változásokkal jár, vagy tömeges kirúgásokkal, hogy pontos legyek. Nem csoda, hogy közülünk valaki már kiszúrta az azeri főnök egzotikus márkájú autójának kerekét egy szöggel. Némi gyanút kelt az is, hogy a munkások érdekeinek leghatározottabb és leghangosabb védelmezőjét Zoli elfelejti meghívni a megbeszélésre, Gusztáv ezért késve érkezik. Fontos, hogy az előadásban kifejezetten jók az arányok ezen a téren: nemcsak arról van szó, hogy a kék plakátok és a tévéből ömlő gyűlöletkeltő kormányvideók miatt zombivá változott emberek utálkoznak, hanem felmerül a teljesen jogos egzisztenciális félelem is.

Fontos állítása a Bábelnának az is, hogy az, ahol most tartunk, hamis történelemszemléletünknek köszönhető. Pontosabban annak, hogy folyvást a saját szánk íze szerint tekintünk a magyar történelemre, és kicsit sem vagyunk kíváncsiak arra, hogy valójában mi történt velünk. Ezt csinálja HR-es Zoli is, amikor az enyhén lassú felfogású Gyula nevű beosztottjával a magyar történelem fontos pillanatait a magyar-azerbajdzsáni ősi rokonság történeteként adja elő kis jelenetekben, hogy meggyőzze a dolgozókat, nincs mitől tartaniuk. 

Zoli és Gyula műsora (kulturális ajándékkosara) a nyilvánvaló történelmi zűrzavaron kívül, azért is vicces, mert úgy amatőr, amilyennek egy random falusi művház lelkes színjátszó körét képzeljük. László G. Attila nagyszerűen alakítja a hétköznapokban enyhén autisztikus, a színpadon viszont a szélsőségekig magamutogató, kissé feminin Gyulát, Géczi Zoltán pedig ismerős a helyi Orbán Viktor szerepében (ezt nagyon egyértelműen jelzi fideszesen narancssárga fast fashion pulcsija), na, nem a mostani Orbán Viktorra gondolok, hanem a húsz évvel ezelőttire: finom erőszakot gyakorol a hallgatóságra, mindenkinek a legjobbat akarja, de főleg magának.

Géczi Zoltán, László G. Attila
Géczi Zoltán, László G. Attila. Fotók: Puskel Zsolt, PORT.hu
Az előadás legszínesebben megírt és eljátszott karaktere Gusztáv, aki a légből kapott, erősen továbbgondolt - vagy inkább továbbhazudott – magyar történelmi jeleneteket ugyancsak hazug történelemhamisításokkal próbálja megcáfolni. A kritikai szemlélet általa ugyanis a magyarmegmaradas.hu-ról (igen, tényleg van ilyen oldal) szedett információkból áll össze. A legviccesebb pillanatok pedig azok, amikor e szélsőségesen blőd teóriák egymásnak feszülnek. Kivéve egyetlen jelenetet, amelyben az eredendő történet valóságos: Kabos Gyula üldöztetéséről szól a zsidótörvények után. A jelenet Roboz Imre vígszínházi irodájában játszódik, Gyula játssza Kabos Gyulát, Zoli Roboz Imrét, Gusztáv pedig a zsidóügyi biztost. Vérfagyasztó pillanat, ahogy a gárdista múlttal rendelkező Gusztáv azonosul szerepével, ahogy minden erőfeszítés nélkül játssza önmagát. Itt lesz újra világos, amit sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni: a potenciális nyilasok közöttünk élnek, ismerjük őket, napra nap látjuk őket az utcán.

A Bábelna – Keleti nyitás komoly nemzeti önvizsgálatra készteti nézőjét: szembeállít minket elkorcsosult történelemszemléletünkkel, s ezt nézve nevethetünk a nyomorunkon egy darabig, amíg sírni nem kényszerülünk ugyanezen. Világossá teszi az előadás azt is, hogy éppen feldolgozatlan, rosszul értelmezett történelmünk az, amely képtelenné tesz minket a nyitottságra és a befogadásra, ami miatt rettegjük és gyűlöljük a másságot. Valószínűleg ez a legtöbb, amit elmondhatunk erről, valószínűleg ezt még nagyon sokszor el kell majd mondani, és akkor sem fogja mindenki megérteni.
 
Az előadás adatlapja a port.hu oldalon, itt érhető el. 
Szerző: Puskás Panni