Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

A MUNKA SZÉP ÚJ VILÁGA

A német munkaviszonyokról az előadó-művészetekben
2016. jún. 2.
A nachtkritik.de közölte Simone Kaempf elemzését arról, milyenek a munkaviszonyok a zenei és előadó-művészeti szakmában Németország területén. A cikket Lengyel Anna fordításában közöljük.
Megjelent a Fair feltételek az előadó-művészetekben és a zenében? című tanulmány. Maximilian Norz, az “art but fair” nevű művészkollektíva tagja a Hans Böckler Alapítvánnyal és a német Kultúrpolitikai Társasággal együttműködésben azt kutatta, hogy milyen az alkotóművészek helyzete manapság a német nyelvterületen. „A körkérdéssor eredményei azt mutatják — áll a Hans Böckler Alapítvány és az “art but fair” közös sajtóközleményében —, hogy a művészek kénytelenek bizonyos rossz körülményeket elfogadni.”
A megkérdezettek 79%-a aránytalanul alacsonynak tartja a jövedelmét. 40%-uk éves nettó bevétele 10.000 euro (kb. 3 millió forint) alatt marad. Ez a kényes jövedelmi helyzet azzal is összefügg, hogy a zenészek, táncosok és színészek 70%-ának ingyenmunkát is kell végeznie. A megkérdezettek négyötöde a szakmájában uralkodó szerény javadalmazás ismeretében arra számít, hogy időskorában szegény lesz. Ezt az is fokozhatja, hogy sok művész — például a táncosok — a munkájából eredő fizikai megterheltség következtében korán kénytelen visszavonulni a szakmájától. 
További súlyos probléma a tervezés biztonságának hiánya: a megkérdezettek 80%-a bizonytalannak ítéli foglakoztatási helyzetét. Míg a szabadúszó férfi művészek száma 2006 és 2011 között 25, a nőnemű művészeké pedig 39 százalékkal nőtt, az alkalmazásban dolgozó férfi művészek száma csupán 4, a nőké pedig csak 7 százalékkal emelkedett. Az alkalmi számlás (vagyis nem bejelentett) szerződéssel dolgozók száma 2005 és 2010 között csaknem egyharmadával nőtt. A megkérdezettek 60%-a úgy látja, hogy ez a gyakorlat veszélyezteti a családi és szakmai élet összeegyeztethetőségét. Egyharmaduk tapasztalt a munka során szerződésszegést, hatalommal való visszaélést vagy önkényt, a döntések során a munkavállaló megkérdezésének hiányát 25%-uk nehezményezi, 17%-uk élte át, hogy a többség aktívan akarta rákényszeríteni az akaratát (’mobbing’), 5%-uk volt már szexuális zaklatás áldozata.
Az online körkérdésben a zenei és az előadó-művészeti szakma 2635 aktív résztvevője vett részt, közülük 2160 művész, 475 más tevékenységet végez a szakmában, pl. színpadtechnikus vagy más műszaki dolgozó, 91%-uk Németországban dolgozik, a többiek Ausztriában vagy Svájcban. A körkérdés eredménye nem reprezentatív, de minőségi bepillantást enged a művészek munkafeltételeibe.
Dr. Norbert Kluge, a Hans Böckler Alapítvány Munkavállalói Együttműködést Támogató (Mitbestimmungsförderung) részlegének vezetője szerint a kutatás eredményei messze túlmutatnak a művészet területén. „Ez a tanulmány a ’gig (egy-egy fellépésre/projektre épülő) gazdaságba’ enged betekintést, abba világba, melyet a digitalizálás egyes rajongói a munka szép új világaként propagálnak. Ez a világ sok alkotó számára már rég napi gyakorlat. A fair munkafeltételek és a stabil szociális biztonság azonban itt sokszor nem szerepel az évadtervben” — mondja a szociológus. A megfelelő munkafeltételek megteremtése a zenei és színházi szakmában tehát nem csak a kultúrpolitika feladata, hanem szorosan összefügg a munkapiac és a szociális biztonság eljövendő központi kérdéseivel.
A cikk eredetileg itt jelent meg.
A teljes német tanulmány itt elérhető.
Fordítás: Lengyel Anna, eredeti magyar nyelvű megjelenés itt.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek