Swing
2014.11.30.

Ritkán készül magyar filmmusical, de azt a keveset megéri kivárni. A Made in Hungaria után a Swing is röhögtető vígjáték és profi zenésfilm egy személyben. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA.

Megy neki szólóban és hármasban, harsányan és finoman, félvállról és szenvedélyesen, spontánul és mesterkélten is. Ne kerteljünk: a Swingnek jól áll a humor, olyannyira, hogy a készítők egyenesen romantikus vígjátékként címkézték fel a filmet. Talán azért, mert ha műfaji nevén nevezzük a gyermeket, akkor a „swingzenés showmusicallel” csak rétegnézőket tudnának megszólítani. Pedig ha valamire, hát a Swingre illik a közönségfilm kissé semmitmondó titulusa: történettől konfliktusig, poénoktól színészekig itt minden nemű, korú és humorérzékű egyén megtalálhatja a neki tetszőt.

Cserébe igen, kiszámított és mesterkélt a történet, de legalább működik. Egy étterembe három szerencsétlen sorsú nőt sodor össze a pesti éjszaka: a megcsalt feleséget és énektanárt, Ritát (Csákányi Eszter), az egyedülálló anyukát és Befutó 10. helyezett Katit (Ónodi Eszter), és az énekes karrierre vágyó óvónőt, Angélát (Törőcsik Franciska). Az étteremben spontán éneklésbe kezdő nőkben egy legendás és kiöregedett dizőz, Vadász Emmi (Törőcsik Mari) látja meg a lehetőséget, és egy transzvesztita bárkirálynő (Kulka János) segítségével létrehozza a Swing Angelst. A musicaltoposzokból összetapasztott történet innen viszont nem a mesés hírnév, hanem a Balaton irányába kanyarodik: triónk nekiáll haknizni a megélhetésért.

A Made in Hungariához hasonlóan a Swing is magyarosítja az amerikai musicalmintát, de a „magyar showbiznisz” világa egy pillanatra sem válik hiteltelenné. Habár a showelemek profik és látványosak, Valcz Gábor díszletei földközelben tartják a cselekményt: a hotelekben, bárokban fellépő énekesek nem kerülnek olyan reklámfilmesen kipolírozott világba, mint amilyen például a Coming Outé volt. A filmet író és rendező Fazekas Csaba emellett a karaktereket is az itthoni közegből veszi. Az amerikai showmusicalek karrierért pedálozó fiatal sztárjelöltjeit csak Angéla képviseli, de míg a műfaj általában a sikerért befizetett árról szól, neki elsősorban a benső félelmeit kell legyőznie. A másik két nő esetében a magánéleti drámák még hangsúlyosabbak lesznek, mint a zenélés. Főként Csákányi Eszter veszi olyan komolyan a középkorú megcsalt nő csalódását és dilemmáját, mintha a Terápia második évadát forgatná – és ez egy habkönnyed szórakoztató film esetében is bóknak számít.

Jelenetek a filmből
Jelenetek a filmből
De Fazekas ezzel együtt is elszámolta magát. A Swing végére megbicsaklik a lendület, elpárolog a felhőtlen hangulat, mert a film abszolút komolyan veszi a karaktereket és drámájukat. Pedig azokban nincs annyi súly, annyi egyéni tragédia, és annyi kidolgozottság, hogy ez működhessen. Sablonsztori mindhárom, a kispolgári létből kitörő fiatalé, az egyedülálló és a megcsalt nőé egyaránt. Belső és külső konfliktusaik feloldása nem szállítja a várt katarzist – a Swing leggyengébb része éppen túlírt és túlnyújtott befejezése. Hogy a végén előkapott félreértésdramaturgiáról ne is beszéljünk, amit 2014-ben már igazán illene elfelejteni.

De addig, mondhatni, minden klappol. Mert többnyire humorral ütik el még a keservet is. És humor terén a Swing a klasszikus magyar vígjátékokkal is versenyezhet. Számtalan vicces replika, idézhető aranyköpés sorakozik benne. Sőt, Ónodi Eszter még a lehetetlenre is vállalkozik: viccet mesél, ráadásul viccesen, pedig köztudott, hogy filmen direktbe viccet mondani nem lehet. Talán csak, ha Tarantino írja a forgatókönyvet. Ha a komplett forgatókönyv nem is, de a dialógus a Swing legnagyobb erénye: takkra pontosan időzített poénokkal dolgozik, a szóváltások pedig ügyesen pörgetik a cselekményt.

Fazekas bevallott célja volt, hogy háttérbe húzódjon és teret adjon a színészeknek, akik egytől egyig élnek is a lehetőséggel. A Swingben hitel- és színtelenül megszólaló színész nincs, örömkomédiázó nagyság viszont annál több. A Csákányi–Ónodi–Törőcsik mesterhármasból is a legendás Törőcsik alakítását emelnénk ki. A játékfilmben már csak elvétve játszó színésznő rendkívüli aurával kelti életre az öreg énekesnőt, eszközszegény játékában és már puszta megjelenésében hordozva a komikumot. Habár a főszereplő hármasból mindenkit dicsérni lehet (a Coach Surfben még alulteljesítő Franciskát is), kultgyanús alakítást Kulka János nyújt be drag queenként. A színész, aki mintha csak a Rocky Horror Picture Showból lépett volna elő, külön snitteket kap, amikben zseniális mimikájával nevettethet, miközben érzéssel formálja meg szerepét és nem engedi, hogy az átcsússzon sértő sztereotípiába.
 
A képek forrása: PORT.hu
A képek forrása: PORT.hu
A Swing tipikusan az a mű, amit a színészek filmjének fognak nevezni. De ezzel lebecsülnénk a film többi érdemét. Például Fazekas Csabáét, akinek erényeit nagyobbítja, hogy nem már létező musicalt adaptált vászonra, hanem maga írt egyet. Vagy Garas Dániel operatőrét, Papp Tímea koreográfusét és Lakatos Márk stylistét, akik közös munkával sikeresen teremtenek hihetően profi triót a Swing Angelsből. Hogy a film zenéje mégsem olyan emlékezetes, mint ami a műfajban kötelező lenne, az nem a jazztrombitás Fekete-Kovács Kornél hibája, aki sikerrel bújtatta mai köntösbe a régi swingslágereket. Egyszerűen arról van szó, hogy ez a stílus manapság már inkább rétegzene, a dalok 90 %-a bizonyára semmit se fog mondani az átlagnézőnek – és bár ez ízlés dolga, de nem is annyira kapósak, fülbecsúszóak a szerzemények, hogy a vége főcím után is a nézővel maradjanak.

A számoknak mindenesetre fontos dramaturgiai szerep jut: ha a lányok nem is dalban mondják el fájdalmukat, a dalszövegek rendre aktuális érzéseikre rezonálnak. A Swing a realistább backstage musicalek hagyományát követi, vagyis a szereplők csak akkor énekelnek, ha egy showműsor keretében lépnek fel, vagy ha olyan szituációba keverednek, ahol ez nem mond ellent a valószínűségnek. A film emiatt azoknak is ajánlott, akik amúgy nem szeretik a musicaleket. Aki szórakozni jár a moziba, az a Swingben nem fog csalódni.
Szerző: Soós Tamás
Cím:  Swing
Rendező, forgatókönyvíró:  Fazekas Csaba
Operatőr:  Garas Dániel
Díszlettervező:  Valcz Gábor
Dramaturg:  Szántó Erika
Zenei vezető:  Faltay Csaba
Koreográfus:  Papp Tímea
Vágó:  Barsi Béla
Ruha:  Lakatos Márk
Szereplők:  Ónodi Eszter, Csákányi Eszter, Törőcsik Franciska, Törőcsik Mari, Kulka János, Mészáros Béla, Csuja Imre, Szatory Dávid, Gáspár Tibor,Nagy Mari, Borbély Alexandra, Bezerédi Bendegúz