Coming out
2013.12.05.

A Coming out tényleg nem meleg film, de a híresztelésekkel ellentétben nem is arról szól, hogy a melegségből ki lehet gyógyulni. Orosz Dénes filmje mindössze egy fogyasztható vígjáték, amely fantázia-Magyarországon játszódik. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

Minden ember egyforma: az egyik ilyen, a másik olyan – fogalmazott egykor Bethlen miniszterelnök felesége, az írónő Bethlen Margit, s kijelentésének mély igazságtartalmát – sok egyéb mellett – a romantikus komédia zsánere is lépten-nyomon visszaigazolja. Van, aki szerelmi kapcsolatba keveredik egy kísértettel, más meg következetesen nádszálvékonynak látja amúgy másfél mázsás kedvesét: a szerelemérzés mindannyiunk számára közös emberi tapasztalata lehetővé teszi, hogy nézőként felülemelkedjünk az efféle vígjátékok egyedi ötletein, valószerűtlen szituációin és egyéb agymenésein.

Ettől persze józan fővel még nem hisszük azt, hogy az ilyen filmek alkotói reálisnak gondolnák a kísértetszerelem megvalósíthatóságát, az anya-lánya testcserét, vagy netán ténylegesen ismernének középiskolákat, ahol a diákok egyfolytában dalra fakadnak.

Éppígy a Coming out című új mozidarabot sem annak alapján kell megítélnünk, hogy az alkotókkal ellentétben mi bezzeg jól tudjuk, hogy melegből nem lesz egy csapásra (de több csapásra sem) heteró. Orosz Dénes munkája ugyanis, miközben a jelenkori magyar filmek fix alapsztoriját (Csányi Sándor szerelmes egy nőbe) látszólag megcsavarja, egyszersmind kötelességtudóan felmondja a tolerancia és a felvilágosodottság rokonszenves leckéjét. Vagyis a közönségfilm műfajában megfutva pályáját, a Coming out

Tompos Kátya és Csányi Sándor
Tompos Kátya és Csányi Sándor

homofóbiát aljasnak és szánalmasnak mutatja, a melegek párkapcsolatát teljes értékűnek fogadja el, de még Czeizel Endrét is megszólaltatja – csak éppen Csányi Sándor csontmeleg figurája közben beleszeret egy nőbe. Hogy ez más művészeti ágak és zsánerek felől csekély teljesítménynek vagy ellentmondásosnak látszik, az könnyen meglehet, az viszont bizonyos, hogy Orosz filmje előrébb jár az elfogadásban és a témaismeretben az olyan, tengermélyen empatikus kritikusnál, aki képes árulkodónak ítélni és rövid úton megbélyegezni a tényt, miszerint a filmben Mások Egyesületnek hívják a melegek szervezetét.

A sztoriban egy nyíltan meleg rádiós személyiséget motorjával elüt egy szép doktornő, aki rögtön utána kezelőorvosa lesz a hamar beleszerelmesedő férfinak. A régi magyar filmek kedvelői e sűrített összefoglalóból persze már ráismerhettek az Alfa Romeo és Júlia című Ruttkai-Latinovits-film ihlető hatására, ám ez a mozzanat jóval kevésbé tűnhet zavarónak, mint a harmadik évezred magyar romantikus vígjátékainak örök problémája, vagyis az, hogy e filmek nem az általunk ismert Magyarországon játszódnak. Ha őszinték akarunk lenni, ez itt most zavaróbb, mint, mondjuk, a Csak szex és más semmi esetében volt, hiszen az a legtájékozatlanabb néző számára is nyilvánvaló, hogy hazánkban nincsenek hatalmas médiaérdeklődéssel kísért melegjogi közgyűlések, valóban oknyomozó bulvárújságírók, valamint olyan közkórházi szobák, mint amilyenekben a megejtő bájú Tompos Kátya gyógyítja a betegeit.  

A képek forrása: PORT.hu
A képek forrása: PORT.hu

Ettől eltekintve a Coming out fájdalommentesen kitölti a maga másfél óráját, hála a humor szolid, de kitartó jelenlétének, az érzelmesség finom adagolásának, valamint a meglepően jó színészi teljesítményeknek. Csányi Sándor ugyan most sem tud kibújni a bőréből, de azért emberibbnek és egyszersmind színészibbnek tűnik a többéves átlagnál: vannak őszinte hangjai és a figurát sem tartja el magától oly messzire, mint látatlanban feltételezhettük. A keményen kislányos Tompos Kátya viszont úgy jó, ahogy van, s hasonló mondható el több mellékszereplőről is, így különösen a Csányi rádiós főnökét adó Gyabronka Józsefről. Kiégettséget sugárzó pillanataiból valósággal kicsap az életszag, míg ellágyulásaiban és vígjátéki sürgésében egy pompás komikus színész parádéját ámulhatjuk. A tőle okkal elvárt szintet és figurát hozza Mucsi Zoltán (mint zord szomszéd és tömegoszlató rendőrapuka), s jóval az elvárás felett teljesít a vígjátéki szempontból leghálátlanabb szerepet, a szerelmi háromszög mit sem sejtő vesztesét alakító Karalyos Gábor: megerősítést kereső tekintete és félszeg gesztusai a párkapcsolatok örök megoldhatatlanságáról mesélnek valami emberit.

A sok vígjátéki, közhely- és karikatúra-meleg között, a filmbéli álom-Budapest díszlet-melegbárjában pár pillanatra feltűnik Lady Dömper, a budapesti meleg szubkultúra egyik sztárja és talpköve is. Maga a fanyar és sokat tudó valóság.   

Cím:  Coming Out,  Rendező és forgatókönyvíró:  Orosz Dénes,  Zeneszerző:  Bolba Tamás,  Operatőr:  Fillenz Ádám,  Vágó:  Kovács Zoltán,  Producer:  Kálomista Gábor,  Szereplők:  Csányi Sándor, Karalyos Gábor, Mucsi Zoltán, Tompos Kátya, Für Anikó, Gyabronka József, Nényei Klára, Borbély Alexandra, Simon Kornél, Hegedűs D. Géza, Takács Kati