Baglyas Erika: Jó előre gondoljon a jövőjére! / Park Galéria
2013.09.02.

Kicsit olyan, mint a body art, kicsit olyan, mint a land art. Lepedőmosás, kenyérsütés, törött porcelánbabák… Baglyas Erika képző- és performanszművész munkái egyszerre beszélnek valami absztrakt dologról és egyszerre nagyon intimek. SIMON BETTINA KRITIKÁJA.

Baglyas Erika művészetében közelíti személyes terünkhöz az idegenné vált és távolinak tűnő dolgokat, mint amilyen a III/III (Bunker, 20..), vagy éppen az a kádár-kori, mindennapi használati tárgy, amelyet a jelenlegi kiállításán láthatunk. 
 

  
A Molnár Ani Galéria Park Galéria Projektje évek óta működik a MOM Parkban – a budai bevásárlóközpontban Molnár Annamária kiállításokat rendez, távol a belvárosi galériáktól. Baglyas Erika olyan installációt mutat be, amely formailag megidézi a házikó-perselyt, a Kádár-kor egyik legáltalánosabb berendezési tárgyát. Az installáció tematikusan is illeszkedik az áruházi világba: a motívum új kontextusba ágyazódik azáltal, hogy az áruház szerves részévé válik, továbbá rájátszik az adománygyűjtés kapitalista gyakorlatára is. Így könnyedén talál magának utat a mozgalmas, heterogén környezetben és teremt kapcsolatot a látogatókkal, illetve a vásárlókkal.  Baglyas Erika új installációjában – korábbi munkáihoz hasonlóan – fontos motívumként jelenik meg a közönséggel folytatott interakció és a kiállítótér sajátosságaira tett reflexió.
 
Jó előre gondoljon a jövőjére! – az installáció egy redukált formából építkezik, a lekerekített tetejű ház alakú persely rekonstrukcióját Baglyas Erika sematikusan jelenít meg. Ennek ellenére az installáció személyes hangvételt kap, és alkalmat kínál az egyéni visszaemlékezésre is. Azok számára, akiknek nincsen személyes emléke a korból, a retró-divat meghatározó vizuális élményeket kínál a sarki kávézótól nagyi palacsintázójáig – így az alkotás olyan közös tapasztalatokat hív elő, melyek alkalmat kínálnak a párbeszédre. Az óriási persely nem csak formaelem, hanem funkciójában is működő objekt: az eredetihez hasonlóan ebbe is a kéményen keresztül lehet bedobni a pénzt. Szétszedni azonban nem lehet. Az óriási házikó formájú persely, amelyben hiába gyűlnek az adományok, nem lehet hozzáférni: akár az épülő szocializmus hamisságának metaforájaként is interpretálható.

    Fotók: http://baglyaserika.blogspot.hu/
A szöveg használata szintén visszatérő elem Baglyas Erika művészetében. A házat körülölelő szalagokon olyan szlogenek szerepelnek, amelyek fokozzák a motívum újrahasznosításának lehetőségeit: A szegények a szegényekért / a szegények a gazdagokért / a gazdagok a gazdagokért / a gazdagok a szegényekért. A kordonhasználat kézenfekvő művészettörténeti analógiát kínál fel a neoavantgárd előd, Szentjóby Tamás 1973 nyarán a balatonboglári kápolnatárlatok keretei között bemutatott Légy tilos! kiállításával. Baglyas Erika hasonlóan újszerű és egyben paradox szituációt teremt, amelyben áttételesen jelenik meg a tilalomszegés és a határátlépés gesztusa.

Baglyas Erika művészetében átalakul az alkotó, a néző és kiállítótér hagyományos viszonya, ennek köszönhetően egy megváltozott kiállításélmény áll elő: gyárépületeket vesz birtokba, installációval rendezi át a kiállítóhelyet, a bicikliutat alkotófelületként használja. Mindezzel arra a nagyon fontos kérdésre világít rá, hogy van-e, és ha igen, hol van a műalkotás helye. Azáltal, hogy átmenetileg megváltoztatja a kiállítótér funkcióját, illetve kihelyezi a műalkotást a közterületekre, a magányos kiállítás-látogatásokat képes közösségi élménnyé változtatni.

A szocializmus tárgyi öröksége az elmúlt évtizedek során bekerült a múzeumokba: a gyakorlatban ez a forgalomból való kivonással ér fel. A Park Galéria tárlatain nemcsak a vásárlók találkoznak a kiállítás-látogatókkal, hanem a shopping center és a kortárs művészet is keresztezi egymás útjait. A bevásárlóközpontban kiállított installáció a múzeumok szűkre szabott lehetőségeihez képest lehetővé teszi a művészet közösségi megtapasztalását. A Kádár-rendszer hétköznapjait történelmi és szociológiai kutatások vizsgálják. A ház formájú installáció vizuálisan idéz meg egy tárgyi emléket, ugyanakkor nem csak reflektál rá, hanem egyúttal rekonstruálja is azt. Felnagyítva jeleníti meg, s mindezzel groteszk emlékművet állít a szocializmus kispolgári miliőjének. A téma feldolgozásának egy lehetséges útját jelenti Baglyas Erika képzőművészeti megközelítése: azt a találó kérdést teszi fel, hogyan képezi továbbra is mindennapjaink részét a szocializmus tárgykultúrája.
 
A kiállítás 2014. január 5-ig látogatható.

Szerző: Simon Bettina
Helyszín:  Budapest Park Galéria,  Időpont:  2013. június 26 - 2014. január 5.