Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

„MEGÁLMODOD, AMIKOR ELJÖN AZ ESTE”

Beszélgetés Szemző Tiborral
2013. febr. 21.
A nyelv, a zene, a filmek, és ezek összekeverése Szemző Tibor régi mániája. Így dolgozik, így készült a néhány éve bemutatott Csoma-legendárium rádiójáték, később film is, melynek filmopera /opera cinématique/ változatát ugyancsak a Művészetek Palotájában mutatták be 2009-ben. Az Üzenet – Dr. Kafka utolsó szerelme színpadi változatát ismét a Müpában játsszák. MARTON ÉVA INTERJÚJA.

Revizor: Az Üzenet – Dr. Kafka utolsó szerelme című mű a Csoma-legendáriumhoz hasonlóan először rádiós hangjáték volt, most született meg a „mozi-koncert” változata. És a színházi forma?

Szemző Tibor
Szemző Tibor

Szemző Tibor: Jóval korábbra nyúlik vissza. A Csoma-legendárium kalkuttai bemutatójára Kafka elbeszéléskötetét vittem magammal, benne A császár üzenete című rövid elbeszélést, mely kiindulópontja lett a munkának. A Csoma-történetben az izgatott, mi motiválta Kőrösi Csomát, hogy belevágott a szinte irracionálisnak tűnő vállalkozásba. Kafkánál is hasonló érzésem volt: univerzális távolságból fogalmazza meg azt, ami a saját életünkre rávilágít. Nagyon hasonlóan a Csomához, itt is először a hanganyagot készítettük el, miközben számos helyszínen forgattunk. Ahogy a zene, a nyelv, a nyelvekkel való játék motoszkált a fejemben, megfogalmazódott bennem, hogy a Kafka-novellát különböző nyelveken fogom megszólaltatni. Tudtam, hogy a különböző anyanyelvi beszélők által elmondott szövegek zenei szólamok lesznek, amelyeket zenei környezetbe helyezek.

R: Ha ilyen erős volt a filmes elem, miért a rádiójátékot készítették el először?

SzT: Solténszky Tibor, a Magyar Rádió egyik dramaturgja felkért, hogy ebből a nagyon izgalmas nyelvi-zenei kísérletből készítsünk egy rádiós változatot. Huszonkilenc nyelven vettük fel az elbeszélést, amelyből a mostani előadáson tizenöt nyelven szólal meg a mű.

R: A nyelvek, mint egy nagyzenekar egyes szólamai hangzanak? 

SzT: Több annál. A hangszer hangjában benne van a zenész karaktere, de a beszédhangok ennél sokkal többet hordoznak: sorsok, életek vannak a hangok mögött. Húsz éve, a Tractatus című munkámban használtam először így a nyelvet, a hangokat, amelyek azóta munkáim fontos része lettek.

R: Milyen nyelveken szólal meg a mű?

SzT: Zömmel kapcsolódnak Kafka életéhez, megszólal németül, ahogy íródott, csehül, magyarul, angolul, franciául és finnül, ez utóbbi nekem volt fontos. Nehéz volt jiddis narrátort találnom, hiszen Európában nincs már, aki beszéli a nyelvet, végül Amerikában találtam anyanyelvi beszélőt. De megszólal mongolul, bengáli és urdu nyelven is, ezekhez a zeneiségük miatt kötődöm. Japánul és kínaiul, melyek a novella császárához kötődnek.

R: Már a rádiójáték elkészítésében is Forgách András volt a szerzőtársa. Milyen szövegeket írt a darabhoz?

 

Franz Kafka
Franz Kafka

SzT: Forgách András a Kafka-életmű nagy ismerője, közösen kezdtük kutatni az író életét, és rátaláltunk darabunk két főszereplőjére, Dora Diamant és Klopstock Róbert figurájára. Mindketten Kafka utolsó éveinek meghatározó alakjai, az utolsó nagy szerelem és az utolsó nagy barátság. Klopstock és Dora ekkor nagyon fiatalok voltak. Olyan hatással volt rájuk, hogy Kafka halála után is meghatározta az életüket.

R: Klopstock lefordítja Kafka néhány művét.

SzT: Ez csak egy momentum. Dora azt mondta, Kafka halála után tizenegy évvel született a gyermeke, Mariann, Kafka lánya. Kafkát számos titok, félreértelmezés veszi körül. Kutatásainkból, a kapcsolataiból kibontakozik egy másik Kafka, a sugárzó, szeretetre méltó, szellemes, rendkívüli egyéniség. Ez csengett össze A császár üzenete  gyönyörű elbeszélésével, amit én zen-szövegnek hallok. Ezekből az életrajzi motívumokból formáltuk meg Forgách-csal Kafka alakját.

R: Beépültek a szövegbe Kafka Baba-levelei.

SzT: Egy anekdota szerint Kafka egy berlini parkban találkozott egy kislánnyal, aki elvesztette a babáját. Kafka azzal vigasztalta őt, nem veszett el a baba, csak világkörüli útra ment, de írt neki leveleket a világ körüli útjáról, melyeket az írónak küldött el. Kafka megírta a kitalált leveleket, s minden nap felolvasott egyet ezekből a kislánynak.

R: Számos műfajból, elbeszélésből, nyelvekből, filmekből, zenéből építkezik a mű. Mi a műfaja, mi a története?

SzT: Nehéz a műfaját meghatározni. Mozgóképes utazás, film, zene: az elhangzott szavaknak zenei tartalma van. Az emberi sorsban megjelenő identitásról, sorsszerűségről, véletlenekről szól. Nehéz pontosan meghatároznom, túl közel van még.

R: Számos helyen készítettek kis filmrészleteket. Ezek a kafkai tájak, városok?

SzT: Egyszemélyes stábként forgattam a Kafka, Klopstock és Dora életéhez kapcsolódó helyszíneken. Ahol születtek, éltek, meghaltak. Két helyszínt leszámítva bejártam a történet tájait. A Tátrától Prágán és Berlinen át eljutottam az Északi-tenger partján fekvő Müritz városáig és Kirlingbe, a szanatóriumba. Budapest is fontos helyszín: itt jegyezte el második alkalommal Kafka Felicia Bauert, itt dolgozott utóbb Klopstock. És a véletlen annyiszor alakította a darabot. Dombóvár Klopstock szülővárosa, és az őt alakító Lukáts Andor is ezer szállal kötődik a városhoz. Az ő személyes emlékei is átszínezik dr. Klopstock figuráját. Egyik legfontosabb helyszínünk Brooklyn, Williamsburg, a zsidó város, ami összegzi, árnyalja mindazt, ami eltűnt az akkori Közép-Európából. Nyolcmilliméteres filmre forgatok, ez a nyersanyag körülbelül 70 éve élte a reneszánszát. Jellemzően családi történeteket, a privát szférát rögzítették vele. Ez a személyesség nagyon fontos volt a mű elkészítésekor is. A színészek ennek szellemében halkan, bensőségesen, olykor motyogva beszélnek. Mintha a hallgató, a néző bekukucskálna mások életébe.

R: Kafka novellájában, A császár üzenetében a haldokló uralkodó alattvalójának küldi el utolsó üzenetét, amely sosem érkezik el hozzá. Ebben a műben felsejlik a titok?

SzT: A legizgalmasabb és a legszebb, hogy megálmodod, mikor eljön az este.

R: Már a rádiójátékban is Barbara Massey, a magyarul gyönyörűen beszélő színésznő alakítja Dorát. Honnan az ismeretség?

R: Nagyon sok szereplő, zenész már a hangjátékban is dolgozott. A Dorát alakító Barbara Massey magyar származású angol-amerikai színésznő. Ő is a véletlen ajándéka. A hetvenes években ismerkedtem meg vele Londonban, s a rádiós munkák során futottunk össze a Rádió környékén. Behívtam a stúdióba, olvassa fel Dora szövegét. Annyi közös van Dora és Barbara életében, így nagyon személyes lett a színészi munkája.

R: A műfaja, a munka is hasonlít a Csomához. Annak a folytatása?

SzT: Mindig ugyanarról beszélünk.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek