Mercedes-Benz Design – Az alkotás művészete / Iparművészeti Múzeum, Design Hét 2010
2010.10.28.

Azt, hogy a Mercedes parádés kocsi, tudjuk, mert látjuk, de hogy mitől? Erről szól az Iparművészeti Múzeum kiállítása. IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Részletek a kiállításból és a megnyitóról
Részletek a kiállításból és a megnyitóról
Sok lepukkant, elegáns típus végzi a tanyán vagy a piaci parkolóban, normális lejtmenete ez az amortizációnak, de úgy tűnik, a Mercedes a romautók közül is kilóg – nem kizárólag a formájával, de – az őt körülölelő méltóság-aurával. Mert Mercedest akármilyen állapotban birtokolni – valamit jelent. Valószínűleg egy életérzést, ami érdekes módon nem minőségében, csupán relativitásában módosul a társadalmi rétegzettség különböző szintjein: vagyok valaki – mondja rólam ez az autó.

Pontosabban nem is maga az autó, sokkal inkább a márka. Ez a megfoghatatlan valami, amely mindig névhez és tárgyhoz tapad, s amelynek a keletkezését és működési mechanizmusát sokkal könnyebb megérteni (ma már tanítják), mint az élettartamát megjósolni (a stúdiumok dacára). 
 
A márka általában emblémában realizálódik, s ha mindkettő jól van kitalálva, a név vagy a logó egymást hívják elő a memóriából. Nem biztos, hogy tényszerűen igaz, de a benyomásokon alapuló fogyasztói emlékezet szerint a Mercedes mellett talán csak a nála tíz évvel öregebb Shell-logó (amelynek folyamatosan modernizált fésűkagyló motívuma 1901-től tartja magát) tudott hasonlóan stabil és kikezdhetetlen státust biztosítani magának a köztudatban. Mert bár a Mercedes (a nevet hallva számos városi és sportos fazonra gondolunk, és nyilván nem a haszon-mikrobuszra) attraktív küllemű, megbízható jármű, mágiája ezekkel az általánosító, sok egyéb típusra is érvényes megállapításokkal nem magyarázható. A sikerben az önmagán túlmutató emblémának is oroszlánrésze van, annak a háromágú csillagnak, amely már régen nem csak annyit jelent, hogy „földön vízen, levegőben”, hanem ennél jóval többet és egészen mást, nevezetesen azt, hogy: exkluzív. Hogy miként lehet ezt a pozíciót huzamos ideig, törés nélkül fenntartani, erről szól az Iparművészeti Múzeum Mercedes-Benz Design című kiállítása. 


A bemutató látszatos leltára pofonegyszerűnek tűnik: kiállítási autók (vagyis üres karosszériák), méretarányosan kicsinyített modellek, vázlatrajzok, anyagminták, idézett hitvallások, továbbá magabiztosan mosolygó öltönyös vezérek fotói, mellettük nem kevésbé kiegyensúlyozott arcú tervezők portréi valamint műhelyképek. Mellesleg az utóbbiak kötik le a legkevésbé a látogatók figyelmét, pedig két nagy tablót raktak meg velük, és ezek árulkodnak legjobban a tervezési szisztémáról. Ugyanis itt, a rajzasztalok és a monitorok mellett, majd az agyagmodellek farigcsálása közben dől el minden, vagyis, hogy megszületnek-e azok az újabb modellek, amelyek fenntartják, illetve tovább erősítik a Mercedes rangját és hitelét.

És persze megszületnek. Ezért alkalmaznak profi designereket, akik az egyetlen biztos alapból, a természet törvényeiből indulnak ki. Minden jó tervezési folyamat a természet (kipróbált) formáiból indít, ám nagyon nem mindegy, miből. Egy mákgubó szerkezete például sok mindent inspirálhat – ihlet is rendesen, gondoljunk csak az üveg- és kerámiatárgyakra -, de mondjuk a járművek esetében nem tűnik éppen célravezető elrugaszkodási pontnak. Ellenben a repülve ugró jaguár lendülete nagyon is (bár ez már lerágott csont), ám váratlanabb a vízcsöpp vagy a tömött bevásárlószatyorra emlékeztető bőröndhal fantáziát nyitogató ereje.

Ezekre a folyamatokra mind látunk is példát, a kristályosodó gondolatokat rögzítő skiccektől a metamorfizált modellekig. Amelyek többségét csak a XXX. században tudjuk egy vidéki parkolóban elképzelni, olyan éteriek. De ez valószínűleg sokadlagos kérdés, mert a kiállítás a nagy divatbemutatókhoz hasonló: alkotásokat, szellemi folyamatok manifesztációit csodáljuk, s nem a hétköznapi hordanivalót. 

A képek forrása: designhet.hu
A képek forrása: designhet.hu
A kiállítás két részből tevődik össze, az M.B. kollekciója mellett - az iparművészeti egyetem és a gyár évek óta tartó együttműködése kapcsán - a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatóinak munkái is láthatók (közöttük egy hölgy dolgozata!). Ezek a Mercedes-tervek olyan természetességgel illeszkednek a főanyaghoz, mintha csak helyben tanulták volna a mesterséget, s ha nem lennének ott a cédulák és feliratok, tán föl se tűnne a más eredet. (Persze, hogy nem, hiszen a kurzust Gorden Wagener, a Mercedes-Benz Design főigazgatója irányítja.) 

A hallgatói munkák szerint eszmei kiindulópont lehet még a rovarszárny is (Ruppert Dávid), a kavics (Fogarasi Benkő László), esetleg maga a villámlás (Szamos Márton), de az autócsoda szoborként való felfogása (Húnfalvi András), illetve kultikus tárgyként való kezelése (Laufer Ferenc) is. Mind közül talán ez utóbbi a legtalálóbb. 

A kiállítás 2010. november 14-ig látogatható.
Szerző: Ibos Éva
Kiállítás:  Mercedes-Benz Design – Az alkotás művészete,  Helyszín:  Iparművészeti Múzeum,  Időpont:  2010. október 7 - november 14.,  Megjegyzés:  a Desing Hét NKA-támogatásáról egyelőre nincs adat