V. Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Biennálé, Kaposvár
2010.06.20.

Az értő és érzékeny válogatásnak köszönhetően csecsemőszínháztól nevelési programokon át bábjátékig és probléma-darabokig sokféle előadást láthattak a kaposvári gyerekek és fiatalok, a hazai és külföldi szakemberek. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.

Hazardírozni kényszerült Novák János és az ASSITEJ magyar központja, amikor az ötödik kaposvári biennálét megszervezte. A kísérőprogramokra nemzetközi pályázatokon megszerezték a pénzt, de a versenyelőadások lebonyolításának minisztériumtól ígért anyagi alapja az utolsó pillanatig bizonytalan volt. Ez azonban nem nyomta rá bélyegét a gazdag kínálatú fesztiválra, amelyet ezúttal is mintaszerűen bonyolítottak le, s a színvonalra sem lehetett panasz.

Túl a Maszat-hegyen - Tatabányai Jászai Mari Színház
Túl a Maszat-hegyen - Tatabányai Jászai Mari Színház

Voltak csecse-mőknek, illetve kamaszoknak szánt produkciók, színházi nevelési foglalkozások, szemináriu-mok a testnyelvről (Roberto Frabetti), a legkisebb nézők befogadói tulajdonságairól (dr. Király Ildikó), konferenciák a régió fesztiválszervezőivel, illetve azokkal, akik a jövő nézőit nevelik, s természetesen versenyelőadások. A Rippl-Rónai Múzeumban Pályi János szervező munkájának köszönhetően kiváló anyagot felvonultató, sok új információt összegyűjtő kiállítás mutatta be a város hajdani bábos életét, s a múzeum előtt minden nap vásári bábosok, mulattatók, vásározók szórakoztatták azokat a gyerekeket, akik nem jutottak be az aznapi előadások valamelyikére. Hét külföldi együttes lépett fel, és számos országból érkeztek gyerek-és ifjúsági fesztivál-szervezők is. A találkozó nyitó- és záró előadását a vendéglátó színház adta (Naphosszat a fákon, Padlás).

Helló, Náci! - Kolibri Színház
Helló, Náci! - Kolibri Színház

Perényi Balázs tizenkilenc produkciót válogatott a versenyprogramba, ebből – a két nevelési foglalkozást is beleértve – hat szólt a tizennégy éveseknél idősebbeknek, s Nyíregyházáról és a Kolibriből kettőt-kettőt választott. (Ez utóbbi színház a csecsemőknek és a kamaszoknak szánt előadásaival együtt összesen hat előadással képviseltette magát!) Perényi láthatóan arra törekedett, hogy a minőségi szempontok elsőbbsége mellett tematikai, műfaji és stiláris szempontból minél átfogóbb képet nyújtson a műfaj hazai helyzetéről. Arra is figyelt, hogy minden olyan intézménytípusból hívjon előadást, amely több-kevesebb rendszerességgel játszik gyerekeknek és/vagy fiataloknak. További tíz előadás szólt a legkisebbeknek (a fele külföldi), és hat képezte a kísérő programot.

 

A produkciók túlnyomó többségének ismeretében mit lehet és érdemes leszűrni a biennálén látottakból? Mindenekelőtt azt, hogy összességében igen jó színvonalú fesztivált láthattunk, amelyen ezúttal a hazai produkciók jóval erősebbek voltak, mint a külföldiek. Ez elsősorban a kis formákra vonatkozik, a nagyszínházi előadások hosszú évek óta változatlanul problematikusak. Többnyire bőbeszédűek, epikusak, túlteng bennük a narrálás (a legkirívóbb e tekintetben a tatabányaiak Túl a Maszat-hegyenje, amelyben minden színpadi momentum csak az elmondottak illusztrálásaként jelenik meg), hiányzik belőlük a drámai megformálás. A nagyszínházi formából adódóan a produkciók legtöbbje nem egy célzott életkorú közönségrétegnek szól, emiatt is következetlen és bizonytalan a dialógus- és poéntechnika, a cselekménybonyolítás, az előadások látvány- és zenei világa. E problémák – paradox módon – a máskülönben izgalmas és útkereső próbálkozásban, a nyíregyháziak fizikai színházi kísérletében, a tunde@csongor.hu-ban is tapasztalhatók.

E szimptómák a kis terekben játszott produkciók egy részére is igazak, ugyanakkor ezek közül valók a találkozó olyan kiemelkedő teljesítményei, mint a minden ízében remek Rettentő görög vitéz, a képzőművészetileg magas színvonalú Líra és Epika (tervező: Bagossy Levente), a finoman kidolgozott, erős bábos és színészi jelenléttel ható, szellemes lírai groteszk, a Repülési lecke kezdőknek (rendező: Tengely Gábor), az expresszív látványvilágú, filozofikus mese, A kis December király (Kuthy Ágnes rendezésében, Hajdú Péter bravúros alakításával).

Istentelen ifjúság - Bárka Színház. Forrás: port.hu
Istentelen ifjúság - Bárka Színház (Forrás: PORT.hu)
A fesztiválon nagy hangsúlyt kaptak a 0-5 éveseknek szóló darabok. A felsorakoztatott tíz előadás azt mutatja, hogy nagyon sokféleképpen lehet megszólítani az egészen kicsiket. Vannak nagyszerű, a feladatot magas színvonalon és hozzáértőn teljesítő együttesek (ilyen a Kolibri), s vannak, amelyek csak jól-rosszul kihasználják e művészi jelenség divatáramlatát. A külföldi előadások hatását itt persze nehezebb lemérni, hiszen a kicsiknek az idegen nyelv eleve gátat jelent a befogadásban, de például a fények játéka, a víz, a mozgó szerkezetek, a papírhajtogatós figurák ideig-óráig képesek az ő figyelmüket is lekötni. Ha azonban hangban, látványban nincs akció, menten érdektelenné válik a színházi próbálkozás (erre a legriasztóbb példa a veszprémiek Napra napja).

Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy erőteljesen voltak jelen azok a darabok, amelyek a kamasz- és fiatalkorúak problémáit igyekeznek művészileg feldolgozni. Ezekről külön-külön ezen a fórumon is tudomást szerezhetett az olvasó, de az Istentelen ifjúság (Bárka Színház), a Bábuk (Káva Kulturális Műhely), a Tizenegy trikó (Kerekasztal Színházi Nevelési Központ), a Lila története, a Kikatt és a Helló, Náci! (Kolibri) együtt már biztatóan alakuló új színházi jelenséget körvonalaz, s azt sugallja, hogy az ilyen típusú produkciókkal meg lehet szólítani azokat a korosztályokat is, amelyek elfordulnak a színháztól, illetve meg sem ismerik azt.

Nemcsak a válogatást lehet értékorientálónak tekinteni, hanem a díjazást is: Üveghegy-díjat adtak a Stúdió „K” Rettentő görög vitézének és a Kolibri Színháznak (sokoldalú tevékenységéért). A zsűri szakmai különdíjjal ismerte el a Budapest Bábszínház Líra és Epika értékeit. A főváros, a Thália Színház, a MűPa és Kaposvár különdíját a Tekergő (Kolibri), A kis hableány (Kaposvári Egyetem Színház Tanszék), a Hoppláda (győri Vaskakas Bábszínház) és a Bábok (Káva Kulturális Műhely) kapta. Egyéni díj jutott a Figurina Kisszínpadnak (A halász meg a felesége), Mátravölgyi Ákosnak (A kis December király és Az éneklő királyfi látványáért), valamint színészi teljesítményéért Badacsonyi Angélának és Ujvári Jankának (Repülési lecke kezdőknek), illetve Nagypál Gábornak (Rettentő görög vitéz) és Kardos Róbertnek (Istentelen ifjúság).

Gabnai Katalin és Meczner János mellett Békés Pált is Életmű-díjjal tüntette ki az ASSITEJ magyar központja, de e kitüntetést ő már nem vehette át; halálával a gyerekszínjátszást is nagy veszteség érte.

Rendezvény:  V. Nemzetközi Gyermek- és Ifjúsági Biennálé,  Helyszín és időpont:  Kaposvár, 2010. május 3-8.
Megítélt támogatás: 12 000 000 Ft
Támogató: Kiemelt Kulturális Események Ideiglenes Kollégiuma
A fesztivál megrendezésére (2010)