Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

JÓGYEREKEK KÉPESKÖNYVE

Nanny McPhee és a nagy bumm
2010. máj. 26.
Nanny McPhee visszatért. Íme, Emma Thompson második, mágikus átváltozása lógó fogú, bibircsókos asszonyságból derűs, negyvenes szépasszonnyá. A háttérben tehetséges, kiskorú pankrátorok. TÓTH ÁGNES VERONIKA KRITIKÁJA.

Érdekes, hogy épp most, a szüleiknél jóval tájékozottabb gyerekek és a tizenéves babysitterek világában sikeres lehet egy rondácska, ráadásul meglehetősen avítt pedagógiai elveket valló, idősödő nevelőnő története. Pedig az Emma Thompson által életre keltett varázsdada, Nanny McPhee már 2005-os betoppanásakor is gyorsan népszerűvé vált, és minden esély megvan rá, hogy a folytatást, a Nanny McPhee és a nagy bumm című mozit is szeressék a nézők.

Emma Thompson
Emma Thompson
Nanny McPhee ez alkalommal azért érkezik az öt gyerek nyüzsgésétől hangos házba, hogy göcsörtös botjával megfegyelmezze a viaskodó gyerekeket, vagyis a gumicsizmás farmerpalántákat és a szüleik által lepasszolt, kényes unokatestvéreket, meg hogy megmentse az idegösszeroppanás szélén toporgó, bájos Mrs. Greent, akinek a férje a fronton harcol. A varázsdada elvei egyszerűek: „Ha szükségetek van rám, de nem szerettek, maradok, ha szerettek, de nincs szükségetek rám, elmegyek.” A Nanny McPhee és a nagy bumm nem csupán a történelmi háttér felskiccelése miatt hat régimódinak, hanem azért is, mert az itt ábrázolt hierarchikus, megkérdőjelezhetetlen, tekintélyelvű szülő-gyerek és nevelő-gyerek viszony szerencsére egyre inkább megy ki a divatból: elfogulatlanul nézve nyilvánvaló, hogy Nanny McPhee pedagógiai módszerei kissé poroszosak. Szereti a fizikai fenyítést, az érzelmi zsarolást, mindig vakfegyelmet és engedelmességet követel. Ha szükség van rá, azért varázsol is, például elkóborolt disznókat vesz rá, hogy mókusként ugrándozzanak a fán, vagy, hogy szinkronúszókat megszégyenítő mutatványokkal parádézzanak.
Jelenetkép
Jelenetkép
Ami kedves ebben a filmben, az a bogarassághoz való jog, hiszen a varázsdadán túl is számtalan olyan szereplő bukkan fel, akinek a báját cseppet sem csökkenti, hogy kicsit félnótás. Kezdve a távollévő édesapával, aki sajátkezűleg készített, gramofonos disznóvakarót tart a pajtában, folytatva a feleségével, aki olyan szétszórt, hogy a kabátját kifordítva hordja, s lezárva Mrs. Green főnökével, egy elegáns, idős hölggyel, aki piknikezéskor előszeretettel csüccsen egy puha tehénlepényre. A negatív szereplők általában nevetségesek, a fondorlatos Phil bácsit, – akinek a család farmjára fáj a foga – például két vérszomjas bérgyilkosnő üldözi folyton. Megvan annak a súlya, hogy csupán egyetlen, igazán „felnőtt” figura tűnik fel a filmben, ez pedig az unokatestvérek édesapja, a magas rangú katonatiszt (Ralph Fiennes alakításában), akit még a fia is megszeppenve magáz, és uram-nak szólít. Nem véletlen, hogy a varázsdadán – a katonai hierarchia paródiájaként – szintén érdemrendek lifegnek, melyeket a nehéz próbák sikeres teljesítése után előszeretettel ajándékoz a gyerekeknek.
A varázsdada Christianna Brand Mathilda nővérről szóló, hatvanas években született meseregényeinek alapján készült, a forgatókönyvet Emma Thompson írta, aki producerként is jegyzi a filmet. Susanna White rendező a dokumentumfilmes műfaj irányából érkezett, (érdekesség, hogy pár éve még a Mary Poppins írójáról is forgatott filmet), emellett Dickens és Bronte regényeiből készült minisorozatai is nagyon sikeresek voltak. A rendező – ellenszegülve a trendeknek – meglepően visszafogott a digitális trükköket illetően, a látványos akciók szerepét a gyerekek közti verekedések, sárban fetrengések, konyhai pankrációk töltik be.
A képek forrása: PORT.hu
A képek forrása: PORT.hu
A mozit természetesen a főhős, Emma Thompson viszi a hátán, akinek csupán finom minimálgesztusokkal szabad élnie, mindezt szörnyű frizurával, lógó foggal, bibircsókokkal eltorzítva: semmilyen más eszköze nincs a bizarr maskara alatt, mint a tekintete. Komoly szerep hárul a szétesőfélben is bűbájos Mrs. Green megformálójára, Maggie Gyllenhallre, aki – életének talán legkonzervatívabb szerepében – töretlen humorérzékkel lót-fut családja és munkahelye között. Az ő felragyogó mosolyain, virágos ruháin, repkedő loknijain legalább annyi múlik, mint annak idején Colin Firth-nek (az első rész apuka-figurájának) a vonzerején. A gyerekszereplők közül a kényes ízlésű, puccos rokongyerekek megformálói jártak jobban, a divatmániás, rózsaszín ruhásdobozokkal betoppanó Celia, akit Rosie Taylor-Ritson, és az arisztokratikus humorú, flegma Cyril, akit Eros Vlahos játszik. Rhys Ifans karikatúraszerűen elrajzolja Phil bácsi vonásait, Maggie Smith pedig Mrs. Green munkaadójaként, a bogaras boltvezetőként töretlen eleganciával trónol még egy mázsa lisztben is.
A Nanny McPhee és a nagy bumm élvezetes mozi: sok jó színész egy kupacban biztosan nem árthat a gyerek nézőknek, de a szülőknek nem árt megőrizni a nyugalmukat, és tudatosítani magukban, hogy ezek felett a nevelési elvek felett – bármennyire csábítóak lennének is – rég eljárt már az idő.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek