 Petrik Andrea |
A társulat e nekirugaszkodása sem eredményezett többet halvány félsikernél. Spiró György regénydramatizálásának feszes kis jelenetei fotografikus beállítottsággal, barnásfekete felvételekként kattannak-montírozódnak egymásra (számos esetben négy gyülekezeti énekes dalai ékelődnek a lineáris-szaggatott képsorba, mely az I. világháborúig futtatja a családtörténetet).
Az írói és főként a rendezői kimunkálás ellentmondásos. Adam Trask, akinek merő kudarc többre szánt, jobbra érdemes élete (öccsével, Charles-szal kibékíthetetlenül összetűz, feleségével mindössze egyetlenegyszer szeretkezik, a kurvának és kuplerájos madámnak álló asszony elhagyja, fegyverrel meg is sebesíti, ikerfiaik valószínűleg nem is Adam, hanem Charles ágyékából eredtek. Mikor ifjúvá cseperednek, apjuk egyikükben sem ismerhet magára) – nos, a tisztes gazdálkodói nyereséget ugyan halmozó, mégis balsikerű Adam kijelenti: játékból hagyott veszni tizenötezer dollárt. Megrohadt a jégtáblák közé hűtött zöldségáruja, mielőtt a Salinas-völgyből New York-ba érkezhetett volna hasznot hozó primőrként (hogy a vállalkozást egy gazember siklatta ki, a termelő nemigen tudhatja). Egy vagon tönkrement saláta, a nagy „játék” – a kíváncsiság: sikerül-e véghezvinni a tervet – lehetne formátumos csődű s vicces epizódja a merész sorsnak.
 Vass György és Petrik Andrea |
Csakhogy Gáspár Sándor mint Adam egész este nevetés nélküli fájdalmas, zárkózott komorsággal jár-kel a színen, játékosságnak nyoma sincs szögletes egyéniségében. Pepecselő módon kénytelen jellemezni a férfit, aki ugyan kilábalva depressziójából, lebonyolítja életét, egyedül felneveli gyermekeit, de nem jut sehová. Az így is masszív figurát teremtő Gáspár leginkább a szemüvegével van elfoglalva. Keresgéli, felteszi, leveszi. Az okuláré fejezi ki (a második részben) a szerep-életkort, amelyben a színművész Gáspár Sándor maga minden maszk nélkül járna – de akkor a kendőzetlen korábbi orca nem lehetne az élete delelőjét még csupán közelítő fiatal férfié. Petrik Andrea m. v. (Kate, Adam felesége) több jelzést és festést használ a telő évek érzékeltetésére, lévén ő nagyon fiatal koraöregnek, de az egykor magukra hagyott, immár felnőtt fiaival történő szembesülés rideg közönségességében meg sem közelíti a hajdani gonosz leány zabolázhatatlanságának hitelességét, az alak démoni beállítódására pedig (verbális beszámolóján kívül) semmilyen közvetlen vagy közvetett jellemérvvel nem szolgál.
 Gáspár Sándor, Petrik Andrea, Derzsi János és Nagy Zoltán |
Paradox módon dicsérete a Szikora János rendezte előadásnak, hogy a címben és a szereplők nevében is nyomatékos bibliai motivika nem fonódik rá fojtogatóan a cselekményre és értelmezésre. A Trask famíliában öröklődik a nagyjából Káin- és Ábel-típusnak nevezhető testvérek ellentéte (s az anya homlokán a seb is mintha Káin-bélyeg lenne). Az első testvérpár jellem-sztereotípiáit Gáspár mellett Baksa Imre m. v. (Charles) még nem nagyon kontrázza, Adam fiaiként azonban a vélt vagy valós szeretethiány kelepcéjéből kitörni akaró, sprőd Huszár Zsolt (Caleb) és a mártíriumra kiszemelt, álmodozó Száraz Dénes (Aron) részint igen: Káin/Caleb nem mindenestül gonosz, Ábel/Aron nem pusztán jámbor.
Szikora hatásos – és következetlen díszletet tervezett az Édentől keletre számára. Felhőgomolyos égbolt a magasban, megművelt hegyoldalak a távolban. Silány kőkapu és morzsalékos, sötét földhányás elöl. Jellegzetesen nyitott, külső terek. Jellegzetesen belső tereket (lakást, nyilvánosházat) is kellene exponálniuk. S a kettő között és által a lélek rejtett tereit. Már az első két funkció viszonylag egyszerűbb együtteséhez sincsenek meg az eszközök: a kellékek sokszor vannak útban, nem kapcsolják össze a valóságosat az elvonttal. A jelképes térkihasználás pedig esetleges, a lelki dimenzió szegényes. A meddőhányó például nem kínálja fel magát minden további nélkül kanapénak. Kate – öngyilkossága előtt – a zúzalékkal borított, fekete földhalomba kaparja bele végzetét. Evidenciaként működik a szimbólum (de a kőkemény perszóna váratlan ön-elemésztése nem logikus).
 Tordai Teri. Fotó: Puskel zsolt (Forrás: PORT.hu) |
Érdektelen, repedezett a megjelenítés. A színészi rutin nem bűn; sőt. Ám a rutintömkeleg, amellyel a kínai szolga Lee időtlen bölcsességét a szerencsére nem „keletieskedő”, varkocsos Derzsi János hozza, ahogy Nagy Zoltán derék fickó Hamilton doktorként, s ahogy Szikszai Rémusz m. v. virulens hitvány gazember ifjabb Hamiltonként: sok. Mindez – Papp Zoltán (Tylson doktor), Vass György (Seriff), Galkó Balázs (Stanton; Másik seriff), Széll Attila (Kemp), Gosztonyi János (Orvos) kis sablonszerepeivel együtt már untató halmazat. Almási Sándor (Szerelő) kifészkelődi magát a karrierista ficsúr közhelyeiből, Nemes Wanda megpróbálja a követelőző testiség irányába indítani Aron menyasszonyát, Abrát, Tordai Teri pedig kvalitásos portrét nyújt a kiöregedett, magányosságában – vesztére – érzelgősködő kuplerosnéról.