Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

LELKES IGYEKEZET

Badzika, Titkos álom, A Sötétben Látó Tündér / Griff Bábszínház, Zalaegerszeg
2010. jan. 28.
Azt mondja a zalaegerszegi Griff Bábszínház igazgatója, Horváth Károly, hogy ő elsősorban nem darabokban vagy rendezőkben gondolkodik, hanem problémákat, kérdéseket akar színházi formában a gyerekek elé vinni. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.

Jelenetek a Badzikából
Jelenetek a Badzikából

Dicséretes ez a hozzáállás, és nem kevés rizikóval jár. Pláne akkor, ha ezen túl a problémafelvető darabok sem a bábszínházi repertoár húzónevei, mondjuk Csipkerózsika vagy a brémai muzsikusok, amire a szülő vagy a pedagógus hanyatt-homlok rohan jegyet váltani. Ehelyett van Badzika (a furcsa név felkelti a figyelmet, de igazából nem orientál, nem kelt különösebb izgalmat), Tücsök (a Titkos álom főszereplő fiatalembere, akinek történetét Benedek Elek meséiből ismert motívumokból gyúrta össze a szerző, Tömöry Péter) és Sötétben Látó Tündér (bevallom, nem tudakozódtam az iránt, hogy az Örkény Színház előadása és a nemrégiben megjelent mesekönyv mekkora figyelemfelkeltő erővel bír, de gyanítom, hogy a kasszánál ez sem túl erős érv). A kalandvágyók, akikkel végül a nézőtéren találkoztunk – úgy hallatszott tapsaikból – elégedettek. Az azonban bizonyos, hogy Zalaegerszegen még csak az út elején tartanak.

Az ősbemutatott Badzikát Lőrincz Zsuzsa írta, a dalszövegek szerzője Bereményi Géza. A történet főszereplője két kisfiú. A testvérek gyerekszobájában játszódik a darab, elalvás előtt. Nem jönnek ki jól egymással, mivel a nagyobbik, Ádám nehezen tudja elfogadni, hogy mindenen osztoznia kell öccsével, Bálinttal. Az apuka épp üzleti úton van külföldön, ráadásul a vártnál később fog érkezni, nem tudnak megegyezni az anyuka születésnapi ajándékában sem, ráadásul Bálintnak van egy láthatatlan barátnője –  nem szerelmi, hanem pajtási-bizalmasi a viszony közöttük, hiszen a fiúk még csak kisiskolások –; egy ilyen helyzetben természetesen akkumulálódik a gyerekek közti feszültség. A megoldás az álomból, a fantázia világából érkezik, és tevékeny részt vállal benne az „élőszínházi” részben teljes valójában színre lépő címszereplő: a fiúk ugyanis a légikisasszonnyá változó Badzikával felrepülnek az űrbe, átélnek néhány zuhanást, s közben megtanulják a felelősségvállalást, az együttélés, az együttműködés szabályait.  A figyelmet lekötőnél több kaland és ébredés után a vég természetesen boldog, megérkezik a papa, ráadásul újabb testvér születését jelenti be a mama.

A tervező Mozsik Imre kiterjeszti a díszletet a nézőtérre is – épp úgy, ahogy a színészek egy-egy gyereket tevékenyen is bevonnak a játékba –, minden ülés biztonsági övvel van felszerelve, ahogyan az egy űrrepülő esetében dukál, a személyzeti kabin mikrofonja pedig mögöttünk található. A játéktéri paraván kifordítható: bekukucskálhatunk a gyerekszobába – egyetlen mozdulat, és máris a gép pilótafülkéjét látjuk. Előbbi csöppnyi, ezért vizuálisan kevés benyomás marad utána, utóbbi pedig zöld alapszínével, festett gombjaival a gyerekjátékokat idézi meg.
A Titkos álom bábjai
A Titkos álom bábjai
A Titkos álom központi motívuma természetesen az álom, amelyet se kényszerítő hatalomnak, se csábító leánynak nem hajlandó elmondani a főhős. Végül persze révbe ér, szerelmet talál, így a királylány és járulékai is az övé lesznek. A játék végig paraván mögött zajlik, gyakorlatilag ebben a produkcióban is csak kesztyűsbábokat alkalmaz Lőrincz Melinda, aki a Badzikához is készítette a bábokat és a jelmezeket.
A két darab elmesélve talán dinamikusnak tűnik, a valóságban azonban meglehetősen agyonbeszélt, statikus előadások jöttek létre. Dramaturgot nem tüntet fel a színlap, mindkét esetben a darab írója az előadás rendezője: egy külső szem elkelt volna. A tetszetősség esztétikai kategória, ezért saját vélemény helyett inkább az objektivitás dominál következő kijelentéseimben. Ízléstelenség nem jellemzi egyiket sem, a színészeken érezhető a munka és a fegyelem, ám a technikai színvonal nem kevés kívánnivalót hagy maga után. (Ráadásul nem gondolom, hogy szerencsés épp egy bábbal eljátszatni azt, hogy egy láthatatlan szereplővel folytat dialógust, hiszen reakciói, gesztusai, testnyelve és mimikája meglehetősen korlátozott.) Ám ez természetes is, ha nem bábszínészekről van szó, ezért nem lenne ildomos hosszú távú következtetéseket levonni abból, milyen lehet majd a Griff Bábszínház új arculata. Az viszont már most elmondható, hogy a zene fontos szerepet játszik az előadásokban. Nem is lehet ez másképp, ha az igazgató – zeneszerző. Rágógumipopnak nyoma sincs a muzsikában, kortárszenei az ihletettség, a dallamok mégis fülbemászóak.

A Sötétben Látó Tündér (A képek forrása: Griff Bábszínház)
Szolnok Ágnes A Sötétben Látó Tündérben (A képek forrása: Griff Bábszínház)

A harmadik előadás, A Sötétben Látó Tündér főszereplője Szolnok Ágnes, akit Pénzes Csaba rendezett. A produkció legnagyobb erénye a Kiss Borbála m.v. tervezte, titokzatossága mellett szépségével is ható díszlet, ami egyszerre teremt konkrét és elvont teret. Gyerekszobának látszik, a patinaszín-szürkés színű berendezési tárgyak, valamint a teret hátul határoló, mozivászonnak látszó tüll s a mögötte feltáruló másik világ Bagossy László meséjének a szürrealitását ragadja meg. Ám épp ez a sokat ígérő díszlet maradt kihasználatlan, és adott izgalmas helyett elégikus, már-már szomorúságos keretet a játéknak, amit a nagyon fiatal színésznő igyekezett – több-kevesebb sikerrel – élettel és mesével megtölteni.

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek