A Mikádó - SZFE
2008.03.05.

Dupla hendikeppel indul az a társaság, amely bábos operett előadás létrehozására szövetkezik. Szerencsés csillagállás és sok-sok tehetség kell ugyanis ahhoz, hogy egy ilyen produkció elnyerje a színházi világ figyelmét. Balázs Zoltánéknak mindez összejött. LÁSZLÓ FERENC CIKKE.

A Mikádó eredeti plakátja
A Mikádó eredeti plakátja
A vígoperával határos angol operettet (light opera) hazánkban távolról sem övezi oly tartós, apadtában is számottevő népszerűség, mint a műfaj két másik meghatározó regionális válfaját, az osztrák-magyar és a francia operettet. Ilyesformán még az angolok ikercsillagai, Arthur Sullivan és kongeniális librettistája, William Schwenck Gilbert sem meghitt ismerőseink, s a két mester együttműködésének legsikerültebb darabja, A Mikádó is mindössze az 1880-as évtized végén vált heves, bár felettébb múlékony rajongás tárgyává Magyarhonban. Leginkább tán az angolszász vígjátékok seregnyi utalása idézi számunkra e briliáns művet, no meg az Európa, Európa csatornán tucatnyi alkalommal levetített Mike Leigh-film, a remek Topsy-Turvy (Tinglitangli, 1999), amely teljes egészében A Mikádó keletkezéstörténetét tárgyalja.

Arthur Sullivan (Millais portréja)
Arthur Sullivan (Millais portréja)
Ezt a japáni módra készült, minden ízében rafinált darabot mutatta be tavalyi vizsgaelőadásán Meczner János bábos osztálya Balázs Zoltán rendezésében. Az előadás átütő sikert aratott, s így az eredményesen teljesített vizsgafeladatból mára repertoárdarab vált a Színművészetin. A siker okkal-joggal megillette a produkciót, hiszen az écákban gazdag, s egyszersmind üdítően átgondolt rendezői koncepciót másfél tucat tehetséges fiatal szolgálta humorral, énekhanggal és kézügyességgel.

A puritánnak is legfeljebb előzékeny eufémizmussal tódítható Hevesi Sándor teremben, s egy árva pianínón kivert dallamok kíséretével kerül elénk Titipu városának története. Az operetthez oly elengedhetetlen szemkápráztató fényűzést itt mindössze a bábok képviselik: a Gombár Judit által tervezett és Lellei Pál készítette marionettfigurák gyönyörűek, s e valóságos kézművek nemcsak a mesebeli Japánt idézik meg, de egyszersmind a dicsőült emlékezetű Állami Bábszínház nagy tervezőinek (Országh Lilinek, Koós Ivánnak és Bródy Verának) iskolateremtő munkásságát is. Elevenek ezek a bábok, virgonc kiterjesztései az őket életre mozgató fiataloknak, s az emberek és bábok összjátéka derűs-nyugtalanítóan rímel a dróton rángatott szüzsére.


Gilbert librettója ugyanis a helyzetek és rangok változékonyságát és a társadalmi szabályok - esetlegességeikben is véresen komoly - kényszerítő erejét karikírozza. Ám ez a viktoriánus szatíra egyúttal fordulatos szerelmi komédia is (méghozzá az opera buffa népszerű alapképletét alkalmazva), s ennek az egyszerre elgondolkodtató, lírai és kacér játéknak adekvát színpadi megjelenítését nyújtja Balázs Zoltán rendezése. A bábok mögött ilyesformán rendre egy mozgató és prózában megnyilatkozó, illetve egy dalos és lírai szólamot teljesítő fiatal áll. A szerepek olykor átrendeződnek, így Yum-Yum és Nanki-Poo csókját váratlanul a bábosok abszolválják, s az ehhez hasonló hamvas bájú ötletek nemcsak rokonszenvet, de elismerést is érdemelnek. A szerepek megkettőzése, vagy helyesebben hármas megjelenítése felettébb termékeny megoldásnak bizonyul. S korántsem pusztán azért, mert az énekesek - az alkalmi indiszpozícióktól eltekintve - fényesen teljesítik a bábosok számára túlontúl igényes szólamokat, hanem mivel e hármasság poénforrásként éppúgy kamatoztatható, mint a díszletek hiányát feledtető extrawurstként. A szintek össze-összeérnek: egy-egy gesztussal összeolvad báb és ember, hogy aztán egy új ötlet csúfondárosan kontrakarírozza e lírai elgyengülést. Ko-Ko, a botcsinálta, ám annál korruptabb hóhér, a kivégzések elmaradásán feldühödő, erénycsősz Mikádó, s a többi frivolan szellemes figura felhág fejre és tenyérre, megbúvik ölben és fenékben.

Hol itt a vasárnapi bábmatinék szeplőtlen unalma? Ki mondta, hogy az operett nem az emberről szól?

Zeneszerző:  Atrhur Sullivan,  Szövegkönyv:  William S. Gilbert,  Fordító:  Romhányi József, Kovách Kálmán,  Összeállította:  Góczán Judit,  A bábokat tervezte:  Gombár Judit,  A bábokat készítette:  Lellei Pál,  Bábkonzultáns:  Erdős István,  Zenei vezető:  Dinyés Dániel,  Rendező:  Balázs Zoltán,  Szereplők:  Papp Zoltán,  Orendt Gyula,  Jankovics Péter,  Kelemen Dániel,  Bercsényi Péter,  Tihanyszegi Zsolt,  Gémes Antos,  Bálint Gábor,  Vesztl Zsófia,  Denk Viktória,  Karádi Bori,  Haris Nadin,  Nagy Viktória Éva,  Németh Renáta,  Fabók Mariann,  Kun Ágnes Anna,  Gombai Nagy András,  Sebestyén Pál
Megítélt támogatás: 1 000 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Mikádó helyben történő továbbjátszására