Hirdetés

szfvar 20240118
budaors 20240118
szepmu 20240224 revizor
magveto krasznahorkai 20240117

(NEM) SZABAD, MINT A MADÁR

Tóth Pál: Kicsi rigó
2009. máj. 25.
Nyolcadik 3D-s animációs filmjének a szegedi Grand Caféban volt a díszbemutatója. Az előzőekkel zsákszámra nyerte a díjakat, föltehetően a Kicsi rigó is elindul fesztiválútjára. Legalább az ottani közönség látja, ha már itthon csak egy szűk kör élvezheti Tóth Pál filmjeit. IBOS ÉVA ÍRÁSA.

Kicsi rigó
Kicsi rigó

Ez is a demokráciával nyert piacgazdálkodás rejtélyeinek egyike: a moziban vetített nagyfilmek elől eltűnő rövidek ahelyett, hogy közkinccsé válnának, szinte csak hivatalos helyszíneken láthatók. Ha Tóth Pál első sikermunkáját, a Leó és Fred-et említjük (tizenhárom hét perces epizód), némelyeknek még támadhat aha-érzése, legalábbis, ha 1976-ban már elérték a tévénézős korhatárt. Talán a Gusztáv– és a Magyar népmesék sorozatok címe is ismerősen cseng, ezekben társrendezőként működött közre még Kecskemétről, de aztán valahogy ott is kezdtek nem jól menni a dolgok, és akkor Paja (miként a szakmában ismerik, de saját cégének is ez a neve) kiköltözött Brüsszelbe. Az Atelier Graphonit azonban hamarosan otthagyta, és szabadúszóként működött egészen 1995-ig, amikor is hazatért, és pécsi származása, továbbá kecskeméti múltja ellenére Szegedet választotta lakóhelyéül. (Szakmai komfortját illetően nem biztos, hogy ez volt a legjobb ötlete, de ez már nem lehet kérdés.)

Szegeden megalapította saját cégét, a Paja film-et, és egy év múlva elkészítette Szezonvég című első 3D-s opuszát. Ezt követte a Kodály zenéjére animált Esti dal, majd az Egy újabb nap 1998-ban, amelyik a mai napig csúcstartó hét bezsebelt hazai és nemzetközi díjával. A következő filmek kissé időigényesebben készültek, így A szentjánosbogarak nemi élete (ma már hat hazai és külföldi elismeréssel a háta mögött) és a Rajzfilm között évek teltek el – ez utóbbi tizenöt perce harminchat hónapjába telt a rendezőnek.

Kicsi rigó
Kicsi rigó

Ennek „csak” kétharmadát emésztette fel legújabb, tizenegy perces műve, a Kicsi rigó, amelyben a Rajzfilm hőse, a szemüveges-pulóveres értelmiségi/művészfigura tér vissza. Az már erősen önreflexív alkotás volt, de még csupán az alkotói út és lét értelmének finoman kesernyés megkérdőjelezése volt a lényege, amelyben keretbe fogott történettöredékek keltek szárnyra, hogy aztán torzóként enyésszenek el a semmibe. Technikai érdekessége a 3D-s technika és a manuális rajz keverése, ami az alkotói múlt és jelen viszonyát is tükrözte.

A főhős művészvolta a Kicsi rigóban látszólag mellékes, mert a történet általános parabolaként is értelmezhető, ugyanakkor az alkotói státus felől nézve is érvényes. Bár a sztorinak van eleje, közepe és vége, a felvetés sokkal inkább tűnik kérdésnek, mint kijelentésnek. A hangsúly most a kapcsolat, illetve a kommunikáció esélytelenségére helyeződik, s ettől a mű kicsengése borúlátóbb, mint a szerves előzménynek is tekinthető Rajzfilmé.

A történet egyszerűségében is költői: a zárt ablakú szobában, íróasztalánál dolgozó – nevezzük így – szellem embere egyszer csak rigófüttyre lesz figyelmes, és ettől kezdve az ablakpárkányon üldögélő madárkával napról napra szorosabb kapcsolatba kerül. A cél érdekében hajlandó bármire: kukacokat ás ki a földből, hogy a rigót táplálja, azonosulási kísérleteket tesz, például kiül az ablakpárkányra, két találkozás között pedig álmodozik: előbb csak a rigót, majd kettejüket örökíti meg rajzkrétájával. Aztán egy nap hiába vár, majd meghallja az egymásnak felelgető kétféle csicsergést. Ez még az odújából is kicsalja, és miután saját szemével is meggyőződik vereségéről, azaz a két madár egymásra találásáról, szobájába visszatérve végérvényesen bezárja az ablakot.

Kicsi rigó (A képek forrása: Tóth Pál)
Kicsi rigó (A képek forrása: Tóth Pál)

Lemondó, és ezért kicsit szomorkás a befejezés, a film még sincs híján az áttételes humornak és a finom iróniának, ami Paja előző műveit is áthatja. Ellenben erősödött a Rajzfilmben is domináló alkotói lét szabadságának problémája, amit itt ugyan sikertelen kísérletként zár a forgatókönyv, de ezt legfeljebb stációként, s nem végleges válaszként értelmezzük.

Paja legszemélyesebb hangú műve ez, amelyben saját intellektuális problémáit – az animációs technika és a terjedelem paraméterei szerint, de – a Woody Allenéhez mérhető nyíltsággal és szkepszissel tárja a nagyérdemű elé. És mivel hősünk az ablakot becsukta ugyan, de be nem falazta, minden esélyünk megvan a történet folytatásának megismerésére.

A 9. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon Tóth Pál a Kicsi rigó című filmjével különdíjat nyert A legjobb forgatókönyvért. Gratulálunk! – A szerk. 

Címkék

Bírom a kritikát. Na, erre befizetek!
Még nem vagy előfizetőnk? Csatlakozz!

Előfizetek