V. Gyermekszínházi Szemle, 1. nap / Marczibányi Téri Művelődési Központ
2009.05.07.

Ötödik alkalommal lepik el válogatott gyerekelőadások a Marczibányi Téri Művelődési Központot. Tóth Miklós rendező 22 előadást válogatott a szemlére, s már az első napon karakteres produkciókat láthattunk hadrendbe állítva. SZ. DEME LÁSZLÓ BESZÁMOLÓJA.

Pöttöm Panna
Pöttöm Panna
A veszprémi Kabóca Bábszínházból érkezett Andersen némileg átírt klasszikusa, a Pöttöm Panna. Csató Kata rendezése lírai figurát állít a középpontba: Panni egy aprócska báb, törékeny teremtés, akinek alig lehet szavát venni, ide-oda veti a sors, ő pedig csak tűri passzívan a hányódásokat, miközben bánatos sóhajtásokba burkolózik. A női lélek kiszámíthatatlan rejtélye sűrűsödik Panni titokzatos lényében, s csak lassan derül a titokra fény: a maga pöttöm fajtáját kutatja, a saját identitását megerősítő közösséget keresi, majd leli meg végül a tündérkirályfi oldalán.

Az előadás alapgondolata világos, ugyanakkor a délelőtti előadásokat követő, átfogó szakmai beszélgetésen az is megfogalmazódik, hogy valahol mindez mégis némileg kontúrtalan marad, főként azért, mert Panni karaktere már-már túlzóan ködevőként teng-leng ebben a világban, illetve hogy apró elvarratlanságok piszkolják Góczán Judit pompás nyelvi és karakterbeli jegyeket felvonultató, ám az anderseni hangulatot sem nélkülöző dramatizált változatát.

Pöttöm Panna
Pöttöm Panna
Ugyanakkor a szakmai pontatlanságok feletti búslakodást korántsem lehet felfedezni a zsivajgó gyerekközönségben. Dévaj őszinteséggel kommentálják a látottakat, s Futó Ákosnak alaposan meg kell dolgoznia a figyelmükért. Állja a sarat: egyedül jeleníti meg a darab szereplőit. Mesélőként kezd, majd Panni Nagypapája lesz, s innen lép át a mese valóságába. Játéktérül Horváth Mari varázsszéke szolgál, amire mindenféle ötletes, miliőt festő, színes kellék kerül. Vidám Nap- és Hold-korong mutatja alvó vagy ébren lévő arcát napszaktól függően, vagy forgó-virágok sorakoznak egy halovány kék, selyemsál-patak partján, esetleg dongó-körhinta zümmög. A székből más is alakul: lehajtható részei mögül kerül elő az Egér szobája vagy a Vakond járatai. A bábok kissé konvencionálisak, voltaképpen mind éppen egy Andersen-mesébe illenek.

A győri Vaskakas Bábszínház Metamorfózis című előadása formai érdekességre épül: a tárgyanimáció vásznakat kelt életre. A lengyel Krzysztof Rau rendezése egyrészt bemutatja, hogy terítőből is lehet bábszínházat kreálni, másrészt variálja a leplek használatát. Robert Luczak zenéjére különálló, de egyformán világított etapokban, kissé esztrádszerűen váltakoznak a jelenetek: repdeső madarakból kígyó lesz, shaolin szerzetesek gyülekeznek, anyókák hányják mellükre a keresztet. Máskor elefántot látunk, hölgyek keringenek táncosuk karján, játékba kezd egy dzsesszzenekar és így tovább.

Idővel azonban a „fehérvarázs” megszokottá válik, s mikor a lepel-kígyók már másodjára tűnnek fel, az ember inkább olyan izgalmasabb epizódokat kívánna vissza, mint a két kakas párviadalának csípő és rúgó kendő-origamija. A négy bábos, Kocsis Rozi, Rab Viki, Ragán Edit és Szúkenyik Tamás koreografált mozdulatokat végeznek, de nem táncművészeti koreográfiák ezek, inkább valamiféle pantomimikus, beállított, s a jelenetek praktikumát szolgáló mozgássorok. Később a szakmai beszélgetőket eléggé megosztja az előadás, többeknek tetszik, mások éles ellenvéleményüknek adnak hangot, és hiányolják a történetté való transzformálást, vagy a kiérleltebb formanyelvet. A felvetésekre a társulat úgy reagál, hogy számukra a cél ezúttal nem annyira esztétikai, mint inkább nevelő jellegű volt, a képekben való fogalmazást kívánják vele megismertetni bérletes gyerekközönségükkel.

Délután a Kolibri Színház ruccant át Budára Guy Krneta Gabi című darabjával. Gabi éppen hétéves lesz az előadás során, s születésnapi ajándékul végül szülei teljeskörű figyelmét kapja. Gabinak ugyanis volt egy bátyja, Gábor, akivel soha nem találkozott, mert három évvel születése előtt meghalt: míg az anyja átment a vasalnivalókért a szomszéd szobába, felmászott a párkányra és leszédült a tizedikről. A tragédiáról Gabi monológjaiból értesülünk, az előadás az ő egyszemélyes szövegfolyamára épül.

Minden az óvodáskorú gyerek nézőpontján keresztül érkezik hozzánk: a szülők gyásza, önmarcangolásuk, a Gabira rakott teher, hogy önkéntelenül mindenben a halott fiúval vetik össze, meg hogy egy lelkifurdalást keltő emlékkel kell versengenie a szüleiért. A történet csúcspontja Gabi álma, ahol úgy próbál halott tesója fölé kerekedni, hogy maga is meghal, de a szüleik őt jobban sajnálják, nagyobb a fejfája, stb.: pontos látlelet ez egy kicsi ember vidám fantáziával tűzdelt, de lényegében sokkolóan groteszk szorongásairól.

Gabi (A képek forrása: Gyermekszínházi Szemle)
Gabi (A képek forrása: Gyermekszínházi Szemle)
Végül mindez feloldódik: a hazaérkező anya valamiképpen túllép a gyászon, és a terítésnél már nem kell a halott Gábornak is tányért rakni, a szülők elengedik a fiút, helyette élő lányukra koncentrálnak, akit az előadásban egy életnagyságú és részletgazdagon kidolgozott, felöltöztetett báb jelenít meg. Négyen mozgatják, s ők közösen rendezték az előadást is. Tisza Bea és Török Ágnes felváltva mondják Gabi monológjait, színházilag még érdekesebbé téve az amúgy is izgalmas és gördülékeny szöveget. Gabi igazi energiabomba, élethűen mozog, állandóan mászik, kutakszik, csinál valamit: mintha egy igazi kislányt látnánk. Bodnár Zoltán és Szívós Károly pedig amikor éppen nem segédkeznek Gabi mozgatásában, a díszletül szolgáló lepleket igazítják az aktuális helyszínhez, temetőhöz, szobához vagy az álomjelenethez. Varázslatosan használják a tüllöket, melyekre vidám, vetített gyermekrajzok is felkerülnek, ezzel is még jobban hangsúlyozva, hogy minden, amit látunk, egy kislány képzeletén átszűrve érkezik hozzánk.


Kapcsolódó cikkeinket és a támogatás adatait az V. Gyermekszínházi Szemle gyűjtőlapján olvashatják.

Vö. Sándor L. István: Kendő-origami / Metamorfózis - Fehérvarázs 
Szűcs Mónika: Az Elképzelt Boldogság Országa 
Takács Vera: Pszt! Psszt! Psssszt! / netnapló
Összefoglaló az első napról a Gyerekszinhaz.hu weboldalon 
Róbert Katalin: Testvér-harc 
Sándor L. István: Megtalált bábszínház / Beszélgetés Csató Katával - Pöttöm panna, Noémi és Noella  
Sándor L. István: Karcolni a felhőket / Beszélgetés Kocsis Rozival - Metamorfózis

Helyszín:  Marczibányi Téri Művelődési Központ,  Időpont:  2009. május 6-12.,  Cím:  Pöttöm Panna,  H. C. Andersen meséje nyomán írta :  Góczán Judit,  Rendező:  Csató Kata,  Játssza:  Futó Ákos,  Cím:  Metamorfózis - Fehérvarázs,  Író, dramaturg, rendező:  Prof. Krzysztof Rau,  Játsszák:  Kocsis Rozi,  Rab Viki,  Ragán Edit,  Szúkenyik Tamás,  Cím:  Gabi,  Játsszák és rendezték:  Tisza Bea,  Török Ágnes,  Bodnár Zoltán,  Szívós Károly
Megítélt támogatás: 900 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Kabóca Bábszínháznak a Pöttöm Panna bemutatására (2007)
További támogatás: 300 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Pöttöm Panna bemutatására Romániában (2008)
További támogatás: 400 000 Ft
Támogató: Színházi Kollégium
A Metamorfózis bemutatására Finnországban (2008)
További támogatás: 1 200 000 Ft
Támogató: Katona József Produkciós Pályázat
A Kolibri Színháznak a Gabi című produkció bemutatására (2008)