< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 1944 db, 130 oldalon
Salemnek annyi. A kis falu közössége szívós munkával, öngerjesztő indulattal, belevaló tömeghisztériával felszámolta önmagát. Árva gyerekek, gazdátlan állatok kóborolnak az utcákon. Boszorkányok pedig nincsenek. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
Hosszú orosz őszi estéken a vidékiek mindig lottót játszanak: „Unalmas játék, de ha megszokja az ember, hagyján”. Két fiatal kivételével Ascher Tamás elegáns rendezésének alakjai is megszokták; csak rakosgatják a számokat a táblákra. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Operettként is, színházként is megél Szabó Máté Nagymező utcai Sybill-rendezése. Fogynak a szüzek és a szerelmi illúziók, s itt-ott sajnos fogyatkozik az énekhang is ebben az érdekes előadásban. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A Harminchatok című előadás egy zsidó közösség szertartása, amelynek a nézők is aktív szereplőivé válnak. Közönségből így leszünk e közösség részei, és egyre érdekeltebbek az előttünk/közöttünk zajló események befolyásolásában. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA.
Pörgős, vidám és optimista ez a Liliomfi; a darab is jól végződik, a szerelmesek egymáséi lesznek, a játszó személyek pedig a legjobb úton járnak, hogy célhoz érjenek: teátristák legyenek, ha egyszer annyira akarják. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A Pillantás a hídról-ra rá lehetne húzni akár egy nagyon mai olvasatot is, ha a migránskérdésre fűzné fel a darabot a rendező. Lehetne belőle krimit csinálni. Lehetne görög sorstragédia is akár, Miller után nem annyira szabadon. Elképzelhető, hogy ezeket Lukáts Andor zsákutcának gondolta.
Ez a színházi nevelés kényes terep, akárcsak az egyéb nevelések. A Kerekasztal profi csapata legújabb foglalkozásában egy család kacifántos világába vezeti be a nézőit. Akik aztán együtt játszanak velük. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA.
Rendszerváltás, rendszerváltozás. Végbement, nem ment végbe? Akad jelentős írónk, aki csak „gatyaváltásnak” nevezi a történelmi fordulópontot. Egy nadrág azonban van, amelyet nem kell váltani: A nadrág című komédia. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA.
Az adventi készülődés a lassulás, lecsendesülés kitüntetett időszaka az évben – egy ellentétes irányú mozgás a mindennapok és a digitális világ tempójával, de a karácsony előtti beszerző-túlélő harc és lapostévékért folytatott tömegverekedések mentalitásával szemben is.
Hazafiak és I cure: terápia és sokkhatás a képernyőn innen és túl, avagy ilyen volt a Desiré Central Station hetedik napja. HERNYÁK ZSÓKA ÍRÁSA.
Mindenki és minden pusztulásra ítélve: Ascher Tamás Bochumban rendezett Cseresznyéskert-je a mi, menthetetlenül eltűnésre ítélt, nem is oly távoli múltunkról beszél német közönségének. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA.
Az OPEN 2015 a SÍN Kulturális Központ és a MU Színház közös kezdeményezése; a cél három magyar és három külföldi résztvevői színházi előadással megmutatni a műfaj sokszínűségét és szerteágazó lehetőségeit. Nem utolsó sorban pedig a néző lehetőségeit a részvételre. SZEMERÉDI FANNI BESZÁMOLÓJA.
Cseppben a tenger, pars pro toto, csupa hétköznapi ember, sablonos történet, valóság, só – vagy amit akartok, és amit nem. Schilling Árpád színháza olyan tükör, amelybe annak is rohadt érzés belenézni, aki bűntelennek érzi magát abban, amiben élünk. Sem a tanú, sem az áldozat nem menekül.
William Kentridge 1997-ben készült, tavaly felújított Übüje eleven emlékmű. Felkiáltójeleket használ, hogy ne felejtsünk. S teszi mindezt – hangozzék bármennyire is paradoxonként – a szemtanúk hideg, tényekre szorítkozó távolságtartásával. PAPP TÍMEA ÍRÁSA.
A rendező nem látszik számolni avval, hogy A kripli milyen vékony jégen jár. Ha nem lennének ritmusérzékeny színészei, beszakadna az egész. STUBER ANDREA KRITIKÁJA.
< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 1944 db, 130 oldalon

Kiemelt ajánlónk

KÍVÁNCSI VAGY-E? ÉS MENNYIRE? DÖNTSD EL - EBBEN SEGÍT A REVIZOR FELHÍVÁSA

Tovább a cikkhez
Port.hu