< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 1671 db, 112 oldalon
Kivételesen erős színházi este. Végiggondoltság, sokértelmű képek sora, zene és látvány tökéletes összhangja, színészi pontosság és ihletettség – Luk Perceval módra. NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA.
Ugyan van-e naprakészebb látvány a színpadon, mint egy vízadagoló automata, egy bevásárlókocsi vagy egy csapat pomponlány? Oberfrank Pál a korkívánalmaknak megfelelő Carment próbált rendezni. LÁSZLÓ FERENC ÍRÁSA.
A Belvárosi Színházban, a negyven méter mélyen levő színházteremben szinte folyamatosan úgy kiabál egymással két ifjú ember, hogy azt akár az Erzsébet téri óriáskerék magasának hintáiban is meg lehetne hallani. Persze van miért kiabálni: a felemelt hang összekiabál egy szerelmet.
A gyenge kezdés után végül jött az erős visszaesés is, még ha a kettő között a kitartó szemlélő rá is bukkanhatott néhány figyelemre méltó megoldásra. A Nemzeti Színház egyenesen Tbilisiből reciklált előbemutatóján jártunk Gyulán. JÁSZAY TAMÁS KRITIKÁJA.
Nino Rotának legalább két dallamát bárki elfütyüli (a 8 és fél tablóihoz írt zenét, illetve a Keresztapa szerelmi dalát). De vajon hányan tudják, hogy tizenegy operát is írt? KOLOZSI LÁSZLÓ CIKKE.
Visszafele olvasva: Kisvárdán a végzős színinövendékekből és frissen végzettekből álló alkalmi társulat Ilja prófétája nyerte a nagydíjat; vaskos, szemtelenkedős-káromkodós, szentséggel cicázós és hihetetlenül gyors tempójú előadás a várdai vár melletti szabad nyári térben. SEBESTYÉN RITA ÍRÁSA.
A Budapesti Wagner-napok idén nem szolgált újdonsággal, hisz A bolygó hollandi premierjét a jövő évre időzítették, a nagy operák és zenedrámák közül már csak ez hiányzik a repertoárból, de ha a fesztivál törekszik a teljességre, akkor még talán a Rienzivel is találkozhatunk előbb-utóbb.
Barátaim elhívtak egy közeli rokonuk szalagavató ünnepségére, vidékre, ahol a kisváros parkjának színpadán a fiatalok műsorral készültek. A műsor után engem vizslatott mindenki, hogy én vagyok a kritikus, ez a munkám, mondjam meg, úgy szakmailag ez milyen produkció?
A margitszigeti szabadtéri hatalmas színpadán elveszett a soknemzetiségű társulat jobbára a dráma szövegének értelmes interpretálására szorítkozó előadása. NÁNAY ISTVÁN KRITIKÁJA.
Átlátszó, mint az ablaküveg: Peter Shaffer Amadeus című darabja nem filozofikus értelmezést, világrengető rendezői koncepciót kíván, hanem jó színészeket. De azt nagyon. CSÁKI JUDIT KRITIKÁJA.
A függöny előtt középen két díszes kerámiaváza áll. Amikor a Viktort játszó Dimény Áron az egyiket az előadás elején heccből földhöz vágja, nyilvánvaló: a másik is el fog törni. A Viktor apját, Károlyt játszó Bogdán Zsolt még a szünet előtt össze is töri. BÍRÓ BENCE KRITIKÁJA.
A színház egyik legfontosabb belpolitikai kérdése mostanság kétségkívül az, hogy miként lehetne ennek a jelenkori mediális viszonyok közt archaikusnak számító közegnek megnyerni a fiatal közönséget.
A városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott Piszkos Frednek nincs több köze Rejtő Jenő világához, mint az eddig elkészült bármelyik magyar Rejtő-adaptációnak. Ez még akkor is így van, ha az abszurd szerepekre kivételesen sikerült alkalmas színészeket találni. KOLOZSI LÁSZLÓ KRITIKÁJA.
Március közepén Pécsett minikonferenciát tartottak Székely Csaba Bányavidék-trilógiájának apropóján.
< 5 - 6 - 7 - 8 - 9 - 10 - 11 - 12 - 13 - 14 >
Összes találat: 1671 db, 112 oldalon

Kiemelt ajánlónk

November 27-én a Kamrában az M/S című előadást játsszák. Kritikánk itt olvasható.

Tovább a cikkhez
Port.hu