EMLÉKEZETI LABIRINTUS

Norman Manea: Kötelező boldogság
2016.11.10.

Norman Manea diktatúrabeli hangulatot idéző elbeszélései a gondolattöredékek mögött felvillanó emlékezet kifejezhetőségére tesznek kísérletet. HELYES KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

AZ ÖNKÉNYURALOM KÖRFORGÁSA

Szabó Róbert Csaba: Alakváltók
2016.11.09.

Tegnap fasiszta, ma kommunista – ez a regény egyik tételmondata, ami folytatódhatna akár úgy is, hogy holnap demokrata. A hatalom folyton alakot vált, a hatalom emberei pedig nevet vagy identitást cserélnek. SZARKA KÁROLY RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

ENNYI BIZTOS

Interjú Kemény Istvánnal
2016.10.24.

A JAK-füzetek idén érkezett a jubileumi 200-as számhoz. Ennek apropóján az írószervezet több írógeneráció egyik legmeghatározóbb szereplőjéről, Kemény Istvánról jelentetett meg egy esszékötetet. Tovább a cikkhez

HAZA, OTTHON, APA, FIÚ

Oravecz Imre: Ondrok gödre
2016.10.16.

Harmadik, javított kiadásánál jár Oravecz Imre monumentális regénysorozatának, új, összefoglaló címén A rög gyermekeinek első darabja, az Ondrok gödre, amit többrétegűsége és ma is aktuális vonatkozásai miatt érdemes újra és újra elővenni. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

MINDEN, AMIT A BÁBSZÍNHÁZRÓL NEM TUDUNK

Bródy Vera: A bábtervező mesél
2016.10.11.

Aki először a képeket lapozza át, könnyen arra juthat, hogy ez valami gyerek-dolog. Bizonyos értelemben tényleg az, de egészében teljesen más, konkrétan Bródy Vera alkotói pályája, és mellesleg a magyar bábjátszás öt évtizedet felölelő korrajza. IBOS ÉVA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

ARRA VALÓ A VILÁG, HOGY SZÓ LEGYEN BELŐLE

Beszélgetés Darvasi Lászlóval
2016.10.04.

Évek óta simogatom, próbálgatom a történetet, mondja Darvasi László Taligás című regényéről. A jól ismert Közép-Kelet-Európán át, ahol feltűnnek korábbi szereplői is, viszi Taligás a szót. Új könyvéről, a szavak erejéről, életről-halálról beszélgettünk Darvasi László íróval. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

A KIRÁLY MEZTELEN

Beszélgetés Bán Zsófiával
2016.09.27.

Bán Zsófia esszéiben a képeknek a kulturális emlékezetben betöltött szerepét vizsgálja: miként villantják fel múltunk és jelenünk elviselhetetlen, vállalhatatlan sötét foltjait, miközben önértékük elvitathatatlan. SIRBIK ATTILA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

MÉLYSÉGES MÉLY KÚT

Bán Zsófia: Turul és dínó
2016.09.26.

A Turul és dínó legfontosabb erénye, hogy a szembenézés fogalmának mély elemzését nyújtja, miközben képes megőrizni a személyességet és hangsúlyozni továbbadásának fontosságát. MÉLYI JÓZSEF RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

A HIÁNY ELBESZÉLÉSEI

Szabó Ádám: Kelta keringő
2016.09.06.

Szabó Ádám az írást a tudatalattira bízza, kirekeszti a szereplőket a saját történetükből és megteremti a maga felszabadult hangulatú prózáját. HELYES KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

DEMARKÁCIÓS ÖVEZETEK

Németh Gábor: Egy mormota nyara
2016.09.05.

Tovább a cikkhez

NYILAS GYÖNYÖR

Zoltán Gábor: Orgia
2016.08.02.

Erősebb címet, amely élesebben foglalná össze regénye szemléletmódját és vízióját, nem adhatott volna művének Zoltán Gábor. SZŰCS TERI RECENZIÓJA ÉS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

VERGŐDJ CSAK, JACK!

Centauri: Jákob botja
2016.07.27.

A regény nem annak a hiteles bemutatására törekszik, hogy ki volt az igazi Jack London, hanem arra keresi a választ, hogyan lehet Jack Londonná válni. Centauri megírta a küzdés diadalának optimista nagykönyvét. RÁCZ GERGŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A KÖNYVEMBER ÉS A HŰTŐTÁSKÁK

Bartók Imre: Láttam a ködnek országát
2016.07.19.

Nagy ívű trilógiájának posztapokaliptikus harcmezői után Bartók Imre új regénye egy ismerősebb, otthonosabb világ keretei között bontakozik ki, hogy aztán ennek zugaiban mutassa fel az ismeretlent, ezt fordítsa kísérteties otthontalanságba. CSUKA BOTOND RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez

Címkék: Bartók Imre, Jelenkor

A RONGYIKADISZNÓ SZÍNJÁTÉKA

Bencsik Orsolya: Több élet
2016.07.16.

Darabokra szaggatott, majd összevarrt, összepiszkított narratívaszőnyeget göngyöl ki Bencsik Orsolya másfélszáz oldalas családi kisregénye, hogy elrepítsen oda, ahol a groteszk paródia rokonná nő és mutatvánnyá válik, így ott elkezdődhet az élet. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

„Ő NEM Ő”

Markója Csilla: A mérleg nyelve - Szó és kép Nádas Péter művészetében
2016.07.13.

Nádas Péter olyan szerző, akivel el kell számolni. Akit helyre kell tenni – már ha egyáltalán van helye. Tovább a cikkhez