HÉTKÖZNAPOK EGY ISMERETLEN KÖZELMÚLTBÓL

Bodor Johanna: Nem baj, majd megértem
2015.04.01.

Olyasvalaki visszatekintése ez, akinek nem kenyere az írás (nem az írás a kenyere), másik művészeti ág jeles szereplője, de feszíti a közlésvágy. V. GILBERT EDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

KIMONDVA-KIMONDATLANUL

Turi Tímea: A dolgok, amikről nem beszélünk
2015.04.01.

Ha egy verseskötet azzal kecsegtet, hogy a nem-beszédet szólaltatja meg, kicselezve az illendőség és a megszokás korlátait, áttörve – hiszen ehhez nyilván át kell törnie – nyelvi vagy kulturális tabukat, voltaképpen nem vállal többet, mint bármelyik hiteles költői világ. POGRÁNYI PÉTER KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

POLITIKAI JURASSIC PARKBAN ÉLÜNK

Beszélgetés Péterfy Gergellyel
2015.03.25.

Az idei Aegon Művészeti Díjjal jutalmazott Kitömött barbár bizarr kultúrhistóriának indult, amiről a szerző azt gondolta, van a mának szóló érvényes üzenete. Aztán a jelen úgy változott, hogy már nem is tűnik annyira bizarrnak a 18. század. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

A LÁZADÁS ELLEN IS LEHET LÁZADNI

Marno János-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában
2015.03.24.

Ha az úgynevezett költészetet és az úgynevezett valóságot külön akarnánk választani, megállapíthatnánk, hogy a Müpában inkább a valóságé a főszerep. Ahogy az ilyen irodalmi esteken lenni szokott, kapunk felolvasást és zenét is, a meglepetésvendég személye pedig valóban meglepetés. Tovább a cikkhez

AZ ÉRZÉKISÉG OSKOLÁJA

Ugron Zsolna: A nádor asszonyai
2015.03.15.

A kritikus némi malíciával veszi kezébe e nagyra törő trilógiának a köteteit, olvasván a fülszöveget, hogy a különös nevű szerző, fiatal kora ellenére szerkesztett már show műsort, rendezett vaddisznóvadászatot, renovált kastélyokat, s most irodalmi babérokra tör. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

MENGYELEJEV PATMOSZON

Friederike Mayröcker: Szomszédos fémek – versek
2015.03.12.

Jókora adósságot törleszt a mostani kötet, mikor Friederike Mayröcker, az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb német nyelvű irodalmi szereplője válogatott verstermését bemutatja. TÓTH ÁKOS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

A ROSSZ HÍR, HOGY MÁR OTT VAGYUNK

Beszélgetés Nemes Z. Márióval
2015.03.12.

Nemes Z. Márió a kegyetlenségig következetes, bizarrságot pörgető prózaverseiben olyan világot látunk működni, ahol minden, ami mocsok, bél, sár, mocsár, rozsda, göcsört, betegség, örökletes téboly, tárt karokra lel. TOROCZKAY ANDRÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

A JÓ, A ROSSZ, A CSÚF… MEG A BÁB

dráMAI mesék 1-2.
2015.03.11.

Hallott valaki olyat, hogy Lúdas Matyi kétszer veri vissza? Vagy, hogy Hamupipőke leghőbb vágya, hogy eljusson Pápua Új-Guineába? Pedig a bábszínházban ilyenek történnek, ha jó az irodalmi alapanyag. IBOS ÉVA ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

HAZAVINNI A KÖLTŐT

Sárkány lehelet / Szávai Viktória és Dinyés Dániel Weöres Sándor-estje – Radnóti Színház
2015.02.20.

Mezítláb suhan a színre az előadó. Mint egykor a varázslók az anyaföldet, talpa alatt érzi a színpadot, de libbenő lépéseivel mintha az univerzumban körözne. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

KÜZDELEM AZ ELVISELHETŐÉRT

Darvasi László: Ez egy ilyen csúcs - A nagy Szív Ernő-füzet
2015.02.08.

Szív Ernő vélhetőleg pontosan tudja, hogy a tárcanovella nevel is: hogyan tegyük magunkat érdemessé a valóság egész más aspektusainak érzékenységére, hogy meghalljuk a mélyről folytonosan feltörő zenét, amely minden pillanatban, ha nem is valóság, de elviselhető jelenlét. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

SZÓRA BÍRNI A HALLGATÁST

Závada Pál-est / Literárium – Kortárs írók a Müpában
2015.01.26.

A kortárs irodalomról szóló beszélgetések minden bizonnyal legnagyobb belmagasságú helyszínén, a Müpa Üvegtermében gyűltek össze Závada Pál olvasói, hogy egy maratoni hosszúságú irodalmi esten vegyenek részt a Literárium sorozat keretében. POGRÁNYI PÉTER ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

VAKFOLTOK

W. G. Sebald: Légi háború és irodalom
2015.01.13.

A Sebald-rajongóknak kötelező, az életművel most ismerkedők számára inkább másodlagos fontosságú, de mindenképpen jelentős kötetet adott ki az Európa. Tovább a cikkhez

„ÉS MIÉRT HALOK MEG, HA OLYAN JÓ JÁTSZANI VELETEK”

Kollár Árpád: Milyen madár
2015.01.11.

A gyerekhang arról beszél, ami előtte van a világbéli otthonosságot megteremteni igyekvő történetnek, elhelyezésnek, hierarchiának. A nemértés eredendő idegenségében, amely egyáltalán lehetővé teszi az érdemi kérdezést, és feltárja a legutolsó gyermeki „miért” mögötti, végső tanácstalanságot. Tovább a cikkhez

SEMMI TITOK

Várkonyi Judit: Veronika fél élete
2014.12.07.

A végletek könyve Várkonyi Judit harmadik portrékötete: egyszerre felemelő és lesújtó olvasmány egy tipikusan magyar kálváriáról, avagy hogy jut el az ember a veronai Arénától a nyolcadik kerületi komfort nélküli bérlakásba? JÁSZAY TAMÁS ÍRÁSA. Tovább a cikkhez

A MÉZILLATÚ MÚLT

Tóth Krisztina: Pillanatragasztó
2014.11.25.

Tóth Krisztina kilencvenes években játszódó novellái nem akarnak nagyobb darabokat kiszakítani a valóságból, megelégszenek egy-egy helyszűke pillanattal, egy-egy történésszerű ötlettel. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez