Volt egy évtized, amikor semmit se kellett csinálni, egy hotelban laktunk, sokat tévéztünk, szociális életet éltünk, mindig volt meleg ebéd, de nem nagyon kellett mosogatni. Én is jól éreztem magam a kilencvenes években. PUSKÁS PANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Tulajdonképpen nincs meglepetés, már a kiállítás címéből tudni a konklúziót: csupa veszteség. Mondjuk, ismerjük a történelmünket, igazán hozzászokhattunk volna. GERA MÁRTON KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A közhelyes „hiánypótló” jelzőt joggal használhatjuk Lőrinc László Blattner Géza-monográfiájára, amely nem csupán dokumentálja és értékeli, de kulturális és történeti kontextusba is helyezi az életművet. PAPP TÍMEA RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
1956 augusztusában indulni hosszabb erdélyi útra, 1989 júniusában, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésekor járni Párizst: az utazás, a távollét nem könnyű leckéi. Nemes Nagy Ágnes útinaplóinak kötetét e két úttal kapcsolatos szövegek fogják közre. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Zenéről írni kicsit olyan, mint egy focimeccset lerajzolni – így némi gyanakvással közelítünk az írott műfajhoz, ha egy zenei irányzatot próbál bemutatni. E könyv szerzői értik a problémát: online hangzóanyaggal teszik teljessé tárlatvezetésüket. ASZÓDI MÁRK CIKKE. Tovább a cikkhez
A novelláskötet harmada kiváló írásokat tartalmaz, harmada minőségieket, újabb harmada biztos kézre vallókat. Nem megvetendő arány. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A huszadik század jó néhány magyar drámájának előadástörténetéről szól Földes Anna új kötete. Kritikus kérdések sorozatát veti föl a válogatás, viszont lenyűgöző a szemtanú hitelessége. KARSAI GYÖRGY KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Amikor majd fél évszázaddal ezelőtt először jelent meg magyarul, Lukács György úgy fejezte ki a véleményét, hogy az első kötetet remekműnek, a másodikat pedig jó regénynek tartja. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A dögeltakarító úgy beszél a nagy nemzeti témák helyett egészen másról, hogy közben mégis szól – egészen másként – azokról is. A regény, amellett, hogy az idei könyvhét egyik nagy dobása, bízvást mondható Danyi Zoltán eddigi szépprózai munkássága csúcsának is. Z. KOVÁCS ZOLTÁN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A labda, mint tudjuk, kerek, sőt: gömbölyű. Erre nem lehet elégszer rácsodálkozni. Ha kortársi fociprózánk gyarapszik egy-egy művel, sokan felkapják a fejüket: szépírói munka, a futballról, ma?! De ami a fociról, sosem csak a fociról. TARJÁN TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Két hibát követhet el a kritika, mikor e regényt útba ejti. Ha túl komolyan veszi. S ha nem veszi elég komolyan. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Makszim Gorkij utolsó éveit, a sztálini diktatúra dühöngő évtizedét mutatja be az író mellett szolgáló Diavolina (Lipa), Gorkij utolsó szerelmének képzelt memoárja. Gorkij ellentmondásos személyéről és a hatalomról beszélgettünk Spiró Györggyel. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
A Budapesti Tavaszi Könyvfesztivál alkalmából megjelent kérdezz–felelekből szinte semmi új és lényeges dolgot nem lehet megtudni az Esterházy Péter nevű íróról. Épp ezért – és a hangvétele folytán – érdekes a párbeszéd. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Nemcsak a nőket, a férfiakat is kétségbe ejti az öregedés, és ezen még az sem segít, ha egy jóval fiatalabb feleséggel az oldalunkon eredünk az örök fiatalság nyomába. Tommy Wieringa legalábbis valami ilyesmire szeretné figyelmeztetni a férfi „bajtársakat”. Tovább a cikkhez
