Filmet forgattak A fehér királyból, ennek kapcsán beszélgettünk Dragomán Györggyel arról, kinek a kedvéért írna közepes könyvet, mit gondol a magyar kritikáról, és valóban veszélyes-e a Ponyvaregény az alanyi költők életére. SOÓS TAMÁS INTERJÚJA. Tovább a cikkhez
Égbolt, felszántott föld, mocsár, vörös szín, vér, elektromosság. És még mennyi minden, amitől féltek, irtóztak a nők a háború után. Vaskos könyvbe gyűjtötte Szvetlana Alekszijevics a frontot megjárt nők vallomásait. V. GILBERT EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A Végel Lászlót jellemző végtelen derű a közönségre is átragad, még egy olyan szürke hétfő estén is, amilyen ez a mostani. A vajdasági magyar esszé-, regény- és drámaíró volt a Művészetek Palotája Literárium című beszélgetéssorozatának legutóbbi vendége. SZARKA KÁROLY ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Egy hatalmas kép, rajta ott izeg-mozog Törőcsik Mari - szóval nem is kép ez, hanem mozgókép, vagyis film. A kamera mögött - kissé elmosódottan, de azért jól fölismerhetőn - Bérczes László. És: szó, szó, szó. CSÁKI JUDIT ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„…és eltűnődött rajta, hogy letészi / a lantot, mely mint köztudott, nehéz, / de legkivált övé nehéz, a könnyű, / mit minden jött-ment medvebocs lenéz”. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A regény Rózsa Sándor történetét mondja el, meglehetősen új és rendhagyó megvilágításban. Fordulatos cselekmény, valóságmag, szex, vér, borzongás, akció: minden adott egy jó kis easternhez. FAZEKAS SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
1956 hatvanadik évfordulójára a Hévíz folyóirat által verbuvált írói gárda egy olyan antológiát rakott össze, amely alternatív folyásirányba tereli az akkori eseményeket. FEKETE I. ALFONZ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
„Selyem Zsuzsa őrületesen tud mesélni… “, mondta Nádas Péter a Moszkvában esik című regényről, melynek központi fejezete a Best European Fiction 2017 című antológiába is bekerült. DOMJÁN EDIT ELEMZÉSE. Tovább a cikkhez
Márton László új könyvét időnként kedvem lett volna a földre dobni és jól megtaposni, vagy ahogy a híres kritikus, Marcel Reich-Ranicki tette a Spiegel címlapján Günther Grass könyvével, szétszakítani. Annyi benne az idétlen, infantilis vicc. RADNÓTI SÁNDOR KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A régi-új Nyílt Fórum, amely idén visszatért Zalaegerszegre, igazából teljesen új. Izgalmasabb, konstruktívabb formát pedig el sem tudnék képzelni szerzők és szövegek feltrancsírozására. PUSKÁS PANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A három írás lényegében három írói portré, Babitsé, Jókaié, Bessenyeié. Mindannyian éppen kívül rekedtek a saját világukon, az önazonosság hiányától szenvedve tengetik napjaikat. SÁNTHA JÓZSEF KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Kolozsváry Marianna korábbi emlékezetes kiállításrendezése alkalmából felépíttette Bálint Endre párizsi műtermét, amelyben a falon – emlékezetem szerint – egyetlen eredeti kép volt, Ország Lilié. RADNÓTI SÁNDOR ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A szövegkövető elemzés, a hagyományos irodalomkritika a köszöneten, elismerésen kívül valójában nem illetékes e kortárs magyar színdarabgyűjtemény megítélésében. Az általában kívánatos szoros olvasat helyett más közelítést kell találnunk. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
Ez a verseskötet Halasi Zoltánt kortárs költőink élvonalába emeli. Megjelentetésével az Időmérték címet viselő Magvető-könyvsorozat valóban mértékadó verseskötettel gazdagodott. DOMJÁN EDIT KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A 2009-es kötetből (Ez az egész) már ismerős mű, költőverseny termése és alkalmibb darab rendezi el magát az újakkal együtt öt „rímelő” ciklusba. Az 1970 szilveszterén született Kőrizs Imre takarékos poéta: ez csupán a második gyűjteménye. TARJÁN TAMÁS RECENZIÓJA. Tovább a cikkhez
