„JAJ HADD MUTASSAM…”
Színház /

„JAJ HADD MUTASSAM…”

Anyám tyúkja 2. / Örkény Színház

Aznap, melynek hajnalától kezdve – ahogy a veronai baleset híre széjjelfutott – fájdalomtól támolygott az ország, meghatározott munkarend szerint, este héttől, verseket mondtak az Örkény Színház színészei. GABNAI KATALIN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

GÁLYARABSÁG
Színház /

GÁLYARABSÁG

Ben Hur

Mi történik a blődli rokonszenves műfajával a RAM Colosseumban? „Mi a paella” arrafelé? Egyáltalán: miről van ott „nagyba’ szó”? LÁSZLÓ FERENC KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

EGYSZER CSAK OTT TALÁLTAM MAGAM A ZENEKARI ÁROKBAN
Színház /

EGYSZER CSAK OTT TALÁLTAM MAGAM A ZENEKARI ÁROKBAN

Beszélgetés Dinyés Dániellel

Nemrég szerződött első karmesternek a Budapesti Operettszínházba, s mi most zenéről, zeneszerzésről, az oda vezető útról és sok minden másról kérdeztük Dinyés Dánielt. VLASICS SAROLTA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

GYEREKJÁTÉK
Színház /

GYEREKJÁTÉK

Milo Rau: Mitleid. Die Geschichte des Maschinengewehrs; Five Easy Pieces

Milo Rau sohasem a közügyekért felelősséget érző értelmiségiként fordul napjaink legégetőbb társadalmi problémáihoz, hanem színházcsinálóként. Tovább a cikkhez

MAI MAGYAR MÁTRIX
Színház /

MAI MAGYAR MÁTRIX

STEREO AKT: Boross Martin – Thury Gábor: Emlékek klinikája / Trafó, NEXTFESZT 2017

Politikai science fictionként határozza meg Emlékek klinikája című, a Trafóban bemutatott új előadása műfaját Boross Martin, a Stereo Akt vezetője és rendezője. SZEMERÉDI FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez

NŐI HANGRA ÍRNI
Színház /

NŐI HANGRA ÍRNI

Beszélgetés Eötvös Péterrel

Fiatalkori színházi munkájából két fontos dolgot tanult meg: a dramaturgia technikáját és a színpadi időt. A 2008-as glyndebourne-i ősbemutatója után most a Magyar Állami Operaházban mutatták be García Márquez A szerelemről és más démonokról című regényéből írott operáját. MARTON ÉVA INTERJÚJA. Tovább a cikkhez

ISTENKÍSÉRTŐ VÁLLALKOZÁS
Színház /

ISTENKÍSÉRTŐ VÁLLALKOZÁS

Thomas Mann: József és testvérei / Örkény Színház

Lehet-e a 20. század egyik alapművét, a négykötetes, ezerötszáz oldalas „mitikus regényt” (ahogy Szerb Antal nevezi) színpadra vinni? Lehet-e a mű – ismét Szerb Antallal szólva – „tündéri iróniáját” visszaadni? Lehet. Nem is akárhogy! NÁNAY ISTVÁN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez