Nincs is ennél egyszerűbb recept: végy néhány örökzöld slágert, írj köréjük laza történetet, és a nosztalgia hátán juttasd el a nézőt a színtiszta boldogságig. Ha jól csinálod, úgysem fog emlékezni másra, csak arra, hogy milyen jót énekelt magában. Egy hosszú videoklipre film ürügyén. Tovább a cikkhez
Elődjénél letisztultabb és igényesebb kiállítású dolgozat az Annabelle második felvonása, ám ez önmagában korántsem pozitívum: némely részmegoldásában impozáns, de egyébként álmosító és közhelyes démongenezist láthatunk. KOVÁCS PATRIK KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Nemrég még nem volt kérdés, hogy amerikai vagy francia vígjátékot választunk, ha moziba akarunk menni. Tovább a cikkhez
Stephen King-adaptáció készült a Drót és a True Detective legjobb színészeivel, a kérdés csak az, hogy ez melyik fajtájába tartozik a horror-író dolgozataiból készült, igen vegyes színvonalú filmeknek. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Az előzetes hírek alapján nagyjából arra számítottunk, hogy az Atomszőkével elkészülhet a John Wick feminista változata. Van is ebben valami, de a dögös stílus most nem annyira támogatta a filmet, sokkal inkább rátelepedett. HUNGLER TÍMEA KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Mit szólnál, ha az életedet egy gyönyörű luxuslakásban kellene leélned? A legjobb távoktatásban részesülsz, van tévé, internet, könyvtár, és a szerelmed is a szomszédban lakik. Jól hangzik, ugye? Tovább a cikkhez
A kedves olvasó először is engedjen meg nekem egy személyes megjegyzést. Luc Besson a példaképem, a bálványom volt. Most már ez nincsen így. VIZKELETI DÁNIEL KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
