William Makepeace Thackeray Hiúság vásárának legújabb feldolgozása friss, találó és magával ragadó alkotás, mely nem csak a kosztümös filmek rajongóinak nyerheti el a tetszését. RAKITA VIVIEN ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az év egyik legkielégítőbb sorozatélményét egy drog- és iróniafüggő arisztokrata hozta el. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
A néma forradalom egyszerre dolgoz fel egy rendkívül izgalmas történetet és ad hiteles képet a diktatúra természetéről. ZALÁN MÁRK KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Drew Goddard a 2012-es Ház az erdő mélyén óta most rendezett először filmet, bár azóta például Oscarra is jelölték a Mentőexpedíció adaptált forgatókönyvéért. Soksztáros, nagyon hangulatos bűnfilmje csillog, szépen néz ki, s professzionálisan csavarja, s jóóó sokáig csavarja… A mit is? Tovább a cikkhez
A Szeplőtelen Jane a dél-amerikai szappanoperák 21. századi, ironikus paródiája. Vicces, szövevényes, önreflexív. Kell ennél több? RAKITA VIVIEN KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Borges szerint a művészeknek az feladata, hogy rejtélyek teremtésével még titokzatosabbá tegyék a világot. Lee Chang-dongnak sikerült. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
Van filmszerűbb látvány, mint a nyomor? A festő-fotós Richard Billingham költői első filmje a szegénység szépségét kutatja. NAGY V. GERGŐ KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
