It is true of all of the FC Bergman collective’s productions, but 300 el x 50 el x 30 el is perhaps the strongest case for it, that the performance works at the viewers’ guts while simultaneously firing off intellectual and emotional triggers. Tovább a cikkhez
Akram Khan azt írja az előadáshoz kiadott ismertetőben, hogy munkái közül a Xenos áll legközelebb személyes művészi útkereséséhez. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
„Számunkra az már fejlődést jelent, ha életben maradunk.” – válaszolja Emilie Petit, az alexandriai Nassim el-Raqs köztéri táncfesztivál alapítója és művészeti vezetője arra a kérdésemre, hogy az elmúlt hét év alatt hogyan és milyen irányba fejlődött a rendezvény. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
A flamand FC Bergman társulat összes előadásáról elmondható, de talán a 300 el x 50 el x 30 el című produkció esetében érvényesül a legerősebben az, hogy az alkotás úgy hat a nézők zsigereire, hogy egyszerre mozgat meg intellektuális és érzelmi „szálakat”, triggereket. NÁNAY FANNI ÍRÁSA. Tovább a cikkhez
Az előadás valójában egymásba fonódó, egymást kiegészítő és egymással feleselő monológokból épül fel, mindenki a saját történetének fragmentumait teszi hozzá a darabkákból kikerekedő egészhez. NÁNAY FANNI KRITIKÁJA. Tovább a cikkhez
